HU/Prabhupada 0166 - Nem állíthatod meg a hóesést

Előző oldal - videó 0165

Következő oldal - videó 0167

Lecture on BG 2.7-11 -- New York, March 2, 1966

Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindig szenvedünk. Háromféle szenvedés létezik. Nem a gazdasági problémáról beszélek vagy… Az is egyfajta szenvedés. Hanem a védikus tudás szerint – vagyis tény – háromféle szenvedés létezik. Az egyik szenvedés a testhez és az elméhez tartozik… Nos, tegyük fel, hogy megfájdul a fejem. Most nagyon melegem van, nagyon fázom, és megannyi testi szenvedés van még. Ugyanígy ott vannak az elme által okozott szenvedések. Az elmém ma nincs valami jól. Én már… Valaki elnevezett valaminek. Ezért szenvedek. Vagy elvesztettem valamit vagy egy barátot, megannyi dolog. Tehát ez a test és az elme által okozott szenvedés, és ott van a természet által okozott szenvedés. Ezt úgy nevezik: adhidaivika, ami fölött nincs hatalmunk. Egyik szenvedés felett sincs hatalmunk, különösen… Tegyük fel, hogy erős havazás van. Egész New Yorkot elárasztja a hó, és ez mindannyiunkat kellemetlenül érint. Ez egyfajta szenvedés. Viszont nem tehetsz semmit. Nem tudod megállítani a hóesést. Érted? Ha hideg szél fúj, nem tudod megállítani. Ezt úgy nevezik, hogy adhidaivika szenvedés. És az elme és a test által okozott szenvedést adhjátmikának nevezik. És vannak más szenvedések is, adhibhautika: más élőlények támadása, az ellenségemé, valamilyen állaté vagy valamilyen féregé, megannyi más. Tehát ez a háromféle szenvedés mindig fennáll. Mindig. De mi nem szeretnénk szenvedni ezektől. Amint feltesszük ezt a kérdést…

Itt Ardzsuna tudatos a következőről: „Háború van és köteles vagyok harcolni az ellenséggel, de a szenvedés azért van, mert ők a rokonaim.” Ezek az érzései. Amíg az emberi lény nem tudatos és nem ébredt rá, hogy folyamatosan szenvedünk, csakhogy nem akarjuk ezeket a szenvedéseket… Ez a kérdés… Az ilyen személynek meg kell közelítenie egy lelki tanítómestert, ha tudatos. Érted? Addig olyan, mint az állat, mely nem tudja, hogy folyamatosan szenvedésben van része… Nem tudja, nem foglalkozik vele vagy nem akarja megoldani. És itt Ardzsuna szenved, ő megoldást szeretne, ezért elfogad egy lelki tanítómestert. Szóval amikor tudatosak vagyunk a szenvedéseinkről, ráébredünk a szenvedéssel teli helyzetre… A szenvedés adott. A róla való megfeledkezés vagy tudatlanság értelmetlen. A szenvedés adott. Ám ha valaki komolyan megoldást szeretne szenvedésére, akkor szükség van egy lelki tanítómesterre. Ahogy most Ardzsunának is szüksége van egy lelki tanítómesterre. Világos? Igen. Tehát a szenvedés adott. Nincs szükség semmilyen oktatásra ahhoz, hogy egyszerűen elgondolkodjunk a következőn: „Nem akarom ezeket a szenvedéseket, mégis szenvedek. Miért? Létezik valamilyen megoldás? Létezik?” De van megoldás. Mindezek a szentírások, mindez a védikus tudás, minden… És nem csupán a védikus tudás… Nos… Ó, miért jársz iskolába? Miért jársz egyetemre? Miért folytatsz posztgraduális tanulmányokat? Miért hallgatsz jogot? Minden azért van, hogy véget vessen a szenvedéseinknek. Ha nem létezne szenvedés, akkor senki sem képezné magát. Érted? De azt gondolják: „Ha képzett vagyok, ha orvos leszek, vagy ha ügyvéd leszek, vagy ha mérnök leszek, boldog leszek.” Boldogság. Ez a végső cél. „Lesz egy jó állásom, kormányzati állásom. Boldog leszek.”

Tehát a boldogság mindennek az értelme. De a szenvedés mérséklése csupán ideiglenes. A valódi szenvedés oka az anyagi lét, ez a háromféle szenvedés. Tehát amikor valaki tudatos a szenvedéséről és véget szeretne vetni ennek, akkor szükség van egy lelki tanítómesterre. Nos, ha megoldást szeretnél a szenvedéseidre és beszélni szeretnél valakivel, akkor milyen személlyel kell találkoznod, aki képes véget vetni minden szenvedésednek? Ez alapján kell választani. Ha szeretnél venni egy ékszert, gyémántot, vagy valami nagyon értékeset, de ha egy zöldségesbe mész… Ilyen tudatlanságért cserébe át kell, hogy verjenek. Át kell, hogy verjenek. A legkevesebb, hogy ékszerboltba mész. Ékszerboltba, érted? Ennyi tudással azért rendelkezned kell.