HU/Prabhupada 0216 - Kṛṣṇa elsőrangú, és a bhaktái is elsőosztályúak
Lecture on SB 1.7.47-48 -- Vrndavana, October 6, 1976
Így gondolkodik egy Vaisnava. Para-duhkha-duhkhi (Vílápa kusumánjali 6.). Ez jellemez egy Vaisnavát: para-duhkha-duhkhi. A Vaisnava így viselkedik. Nem törődik a saját gondjaival. Inkább azért aggódik, hogy másokat szenvedni lát. Ilyen egy Vaisnava. Prahlāda Mahārāja mondta:
- „Ó, legkiválóbb a nagy személyiségek között! Egyáltalán nem félek az anyagi léttől,
- mert bárhol vagyok, teljesen elmerülök a dicsőségedről és tetteidről szóló gondolatokban.
- Csupán az ostobák és gazemberek miatt aggódom, akik bonyolult terveket szőnek az anyagi boldogság elérése és családjuk, társadalmuk, országuk eltartása érdekében.
- Egyedül értük aggódom szeretetből.”
Prahlāda Mahārāját az apja rengeteg szenvedésnek tette ki, míg végül az apját megölték. Mégis, mikor az Úr Nṛsiṁha-deva áldásban szerette volna részesíteni őt, Nṛsiṁha-deva nem fogadta el azt. Azt mondta, nem vágyik anyagi haszonra. Uram, a családomat a szenvedély és a tudatlanság kötőereje fedi be. Rajo-guṇa, tamo-guṇa. Az aszurákat ez a két alacsonyabb kötőerő befolyásolja, a rajo-guṇa és a tamo-guṇa. A devatākat pedig a jóság kötőereje, a sattva-guṇa befolyásolja.
Háromféle guṇa, minőség létezik az anyagi világban. sattva-guṇa… Tri-guṇamayī. Daivī hy eṣā guṇamayī (BG 7.14). Guṇamayī, triguṇamayī. Az anyagi világ a sattva-guṇa, rajo-guṇa, tamo-guṇa. Akik a jóság kötőerejének befolyása alatt állnak, első osztályú emberek. Első osztály azt jelenti, hogy első osztályú az anyagi világban. Nem a lelki világban. A lelki világ az más. Az nirguṇa, ott nincsenek anyagi tulajdonságok. Nincsen első osztály, másodosztály, harmadosztály. Mindenki első osztályú. Ez az abszolút jelentése. Krisna első osztályú. Krisna bhaktái szintén első osztályúak. A fák első osztályúak, a madarak, a tehenek, a borjak szintén. Ezért hívják abszolútnak. Ott semmi sem viszonylagos, másodosztályú, harmadosztályú, negyedosztályú. Nem. Minden első osztályú. Ānanda-cinmaya-rasa-pratibhāvitābhiḥ (Bs 5.37). Miden az ānanda-cinmaya-rasa (az örök, gyönyörteli lelki ízből) alkotása. Nincsenek megkülönböztetett osztályok. Lehet valaki dāsya-rasában (szolga), sākhya-rasaában (barát), vātsalya-rasában (szülők) vagy mādhurya-rasában (szerelmes), mind ugyanolyan tökéletes. Nem tesznek különbséget, csak létezik egyfajta változatosság.
Te ezt a lelki ízt szereted, én azt a lelki ízt szeretem, erre van lehetőség. Az anyagi világban mindenki a három kötőerő befolyása alatt áll, Prahlāda Mahārāja pedig, mint Hiraṇyakaśipu fia, így látta önmagát: „A rajo-guṇa tamo-guṇa befolyása alatt állok." Prahlāda Mahārāja Vaisnava, aki felette áll a kötőerőknek. Ám egy Vaisnava sosem kérkedik saját helyzetével. Igazából sosem érzi, hogy nagyon fejlett, vagy nagyon felvilágosult. Mindig azt gondolja: „Én vagyok a legelesettebb.”
- „Aki hitványabbnak gondolja magát a fűszálnál,
- aki türelmesebb, mint egy fa, s aki nem vár el személyes megbecsülést,
- ám örökké készen áll arra, hogy másoknak minden tiszteletet megadjon,
- annak nagyon könnyű lesz mindig az Úr szent nevét énekelnie.”
Ilyen egy Vaisnava.
- 1080 Hungarian Pages with Videos
- Prabhupada 0216 - in all Languages
- HU-Quotes - 1976
- HU-Quotes - Lectures, Srimad-Bhagavatam
- HU-Quotes - in India
- HU-Quotes - in India, Vrndavana
- A bhakták hatása - videók
- Tanulságos történetek - videók
- Az emberi társadalom jellemzése - videók
- A teremtés jellemzői - videók
- Māyā energiái - videók