HU/Prabhupada 0241 - Az érzékek olyanok, mint a kígyók

Előző oldal - videó 0240

Következő oldal - videó 0242

Lecture on BG 2.3 -- London, August 4, 1973

A védikus irodalom „tri-daśa-pūr”-ként írja le a mennyországot. Tri-daśa-pūr. Tri-daśa-pūr azt jelenti, hogy harminchárom-millió félisten van, és mindegyikük külön bolygóval rendelkezik. Ezt „tri-daśa-pūr”-nak hívják Tri azt jelenti, hogy három, daśa tízet jelent. Tehát harminchárom, vagy harminc. Minden esetre, tri-daśa-pūr ākāśa-puṣpāyate. Ākāśa-puṣpa valami képzeletbelit jelent, valami képzeletbeli. Egy virág az égen. A virágnak a kertben a helye, de ha valaki elképzeli a virágot az égen, az valami képzelgés, kitaláció. Tehát egy bhaktának ez a mennyei előrelépés a mennyei bolygóra éppen olyan, mint egy virág az égen. Tri-daśa-pūr ākāśa-puṣpāyate. Kaivalyaṁ narakāyate. Jñānī és karmī. És durdāntendriya-kāla-sarpa-paṭalī protkhāta-daṁstrāyate. Aztán a jógi. A jógik próbálkoznak. Jógi azt jelenti: yoga indriya-samyama, érzékek szabályozása. Ez a jógikus gyakorlat. Az érzékeink nagyon erősek. Mint, ahogyan mi vaiṣṇavák, először a nyelvünket próbáljuk szabályozni. A jógik ugyancsak az érzékeiket próbálják szabályozni, és nem csak a nyelvüket, de az összes többit is. Mind a tízfajta érzéket szabályozzák a jóga misztikus folyamatain keresztül. De miért próbálják szabályozni? Mert az érzékek olyanok, mint a kígyók. Egy kígyó… Például, ha bárhol hozzád ér, rögtön akár halálos is lehet. Biztos a sérülés, és akár a halál is. Jó példa erre a hirtelen némi vágy. Abban a pillanatban, amint megjelenik a tiltott nemi élet, rengeteg nehézség jön. Természetesen manapság ez nagyon könnyűvé vált. Régebben nagyon bonyolult volt, különösen Indiában. Emiatt a fiatal lányok mindig védelem alatt álltak, mert ha fiúk társaságába kerül, így vagy úgy, amint nemi életre kerül a sor, teherbe esik. És többé már nem lesz lehetősége megházasodni. Nem. A kígyó megérintette. Ez… A védikus civilizáció nagyon szigorú. Mert minden célja az, hogy hazatérjünk, vissza Istenhez. Nem az érzékkielégítés, evés, ivás, mulatozás, mámor. Nem ez az emberi élet célja. Tehát minden ugyanazt a célt szolgálja. Viṣṇur aradhyate.

varṇāśramācāravatā

puruṣeṇa paraḥ pumān

viṣṇur āradhyate panthā

nānyat tat-toṣa-kāraṇam

(CC Madhya 8.58)

Varṇāśrama, ezek a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák. Mindenkinek szigorúan követnie kellet a saját osztályára vonatkozó szabályokat. Egy brāhmaṇának brāhmaṇaként kell viselkednie. Egy kṣatriyának… Itt van a… Ahogy Kṛṣṇa mondja: „Te kṣatriya vagy, miért beszélsz ilyen balgaságokat? Tedd amit kell!” Naitat tvayy upapadyate (BG 2.3). „Ez két szempontból sem helyes. Kṣatriyaként és a barátomként sem szabad így tenned. Ez a te gyengeséged.” Ilyen a védikus civilizáció. A harc a kṣatriya kötelessége. Egy brāhmaṇa nem megy harcolni. Brāhmaṇa egy satyaḥ śamo damaḥ, ő azt gyakorolja, hogyan legyen igazmondó, hogyan legyen tiszta, hogyan szabályozza az érzékeit és hogyan az elméjét. Hogyan legyen egyszerű, hogyan váljon a védikus irodalom részletes ismerőjévé, hogyan alkalmazza azt a gyakorlati életben, hogyan váljon szilárddá a hitében. Ilyenek a brāhmaṇák. Hasonlóan a kṣatriyák – ők harcolnak. Ez szükséges. Vaiśya-kṛṣi-go-rakṣya-vāṇījyam (BG 18.44). Tehát ezeket mind szigorúan követni kell.