HU/Prabhupada 0281 - Az ember olyan, mint az állat, de értelmesen gondolkodó állat

Előző oldal - videó 0280

Következő oldal - videó 0282

Lecture on BG 7.2 -- San Francisco, September 11, 1968

Yaj jñātvā neha bhūyo 'nyaj jñātavyam avaśiṣyate. Bhūyo azt jelent, nincs semmi, amit még tudnod kellene. Mindent tudsz. Ezek után az lehet a kérdés, hogy az emberek miért nem értik meg Kṛṣṇát. Természetesen ez nagyon időszerű kérdés, amit Kṛṣṇa meg is válaszol a következő versben.

manuṣyāṇāṁ sahasreṣu

kaścid yatati siddhaye

yatatām api siddhānāṁ

kaścin māṁ vetti tattvataḥ

(BG 7.3)

Manuṣyāṇāṁ sahasreṣu. Különböző típusú emberek léteznek. Mint ahogy csak ezen a bolygón ismerünk mindenkit, más bolygón nem, ott több száz, több ezer féle ember van. Még itt is, ahol ülünk, nagyon sok hölgy és úr van akik oly sokfélék. Ha pedig kimegyünk, akkor ott is különböző típusok vannak. Ha más országokba megyünk — Indiába, Japánba vagy Kínába— ott is másféle emberekkel találkozol. Ezért mondják, manuṣyāṇāṁ sahasreṣu (BG 7.3), sok-sok különböző féle emberből, kaścid yatati siddhaye, csak néhány akarja megérteni az élet filozófiáját. Mert az ember értelmesen gondolkozó állat. Az ember értelmes. Az ember olyan, mint az állat, de értelmesen gondolkodó állat. Az ember különleges ajándéka, hogy el tudja dönteni mi a jó és mi a rossz. Az állatokhoz képest extra ismereteket kapott. Jelenleg az oktatási rendszer annyira rossz, hogy gyakorlatilag állattá képez. Állattá képez, mert túlságosan sokat törődünk az evéssel, alvással, nemi élettel és védelmezéssel, ez az állattá képzés. Evés, alvás, párzás és védekezés, nos, mindezt megtalálod az állatoknál. Nincs különbség. Ők is megkapták a saját védekezési, alvási és párzási módszerüket. A feleségeddel szeretkezhetsz egy félreeső helyen, egy kellemes, szépen feldíszített szobában, míg a kutya az utcán párzik, de az eredmény ugyanaz. A nemi élet fejlesztése nem jelenti a civilizáció fejlődését. Csak egy kifényesített, állatias civilizáció, ennyi az egész. Az állatok is, a kutya is megvédi magát a többi kutyától. És ha azt gondolod, hogy felfedeztétek az atomenergiát, hogy megvédjétek magatokat, az nem jelenti az emberi civilizáció fejlődését. A védekezés mértéke más, ennyi az egész. Ennek megfelelően lehet a többit is kielemezni. Az ember kutatása akkor éri el a tökéletességet, ha az eredeti helyzete után kutat. „Mi vagyok? Mi vagyok? Vajon ez test vagyok? Miért jöttem erre a világra?” Szükség van ezekre a kérdésekre. Az emberi lénynek ez a különleges előjoga. Ezért, amint az ember arról kezd érdeklődni, hogy „Mi vagyok én?", és ha tovább folytatja a keresést, akkor eljut Istenig. Mert az ember szerves része Istennek. Isten mása. Ezért manuṣyāṇāṁ sahasreṣu (BG 7.3). Sok ezer ember közül, talán egy vagy mondjuk néhány fog érdeklődni Istenről. Nem csak tudni…, Nem Istent ismerni, csak saját magát. De ha valóban meg akarja ismerni önmagát, akkor fokozatosan eljut Istenhez.