HU/Prabhupada 0361 - Ők az én guruim. Én nem vagyok a gurujuk.
Lecture on BG 7.3 -- Bombay, March 29, 1971
Ha odaadó szolgálatot végzünk, akkor ez az éneklés, Kṛṣṇa szent nevének vibrálása, nagyon egyszerű módszer, ha elfogadjuk ezt… Éppúgy, ahogy ezeknek a fiúknak felajánlottuk az éneklés folyamatát, és nagyon alázatosan elfogadták. És, ha folytatják az elkezdett munkát, akkor fokozatosan megértik ki Kṛṣṇa. Ahogy látod ezeket a fejlett tanítványokat, amint eksztázisban táncolnak, megértheted, hogy milyen megértéssel rendelkeznek Kṛṣṇáról. Egy egyszerű módszer. Senkit sem ellenőrzünk vagy gátolunk: „Nem vagy hindu. Akkor nem énekelheted a Hare Kṛṣṇát.” Nem. Yei kṛṣṇa-tattva-vettā sei guru haya (CC Madhya 8.128). Nem számít, hogy valaki hindu, vagy muzulmán, vagy keresztény, vagy ilyen, vagy olyan. Az embernek meg kell tanulnia Kṛṣṇa és a Bhagavad-gītā tudományát. Akkor lelki tanítómesterré válik.
Ezek a fiúk, ez a fiú és lány épp most házasodtak össze, Ausztráliába küldöm őket. A fiú Ausztráliából jött, a lány Svédországból. Most már összetartoznak. A Sydney-ben található központunkat fogják vezetni. Kettő vagy három napon belül küldöm őket. Gondoskodni fognak a templomról, és prédikálnak is. Segítségükkel növekszik ez a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom. Egyedül vagyok, de ők segítenek nekem. Ők a guruim. Nem én vagyok a gurujuk. [TAPS] Mert segítenek végrehajtani a lelki tanítómesterem utasítását. Ez nagyon jó párosítás, hogy valaki Ausztráliába megy, valaki a Fidzsi-szigetek, másvalaki Hong Kongba, míg mások Csehszlovákiába. Ezen kívül tárgyalunk még Oroszországról is, valamint esély van rá, hogy Kínába is megyünk. Törekszünk. Két fiúnk már Pakisztánban van – az egyik Dakkában, és a másik Karacsiban. [TAPS]
Szóval ezek a fiúk, ezek az amerikai fiúk segítenek engem. Nagyon sajnálom, hogy az indiaiaktól nem kapok segítséget. Persze van néhány, de nagyon kevesen vannak. A fiatalabb indiai generációnak jelentkezniük kellene és csatlakozni ehhez a mozgalomhoz, és elterjeszteni a Kṛṣṇa-tudatot az egész világon. Ez India kötelessége. Caitanya Mahāprabhu azt mondta:
- bhārata-bhūmite haila manuṣya-janma yāra
- janma sārthaka kari' kara para-upakāra
- (CC Adi 9.41)
Ez a para-upakāra ügy, szociális tevékenység, hogy a Kṛṣṇa-tudat elterjedjen az egész világon, ez a legfontosabb dolog jelen pillanatban. Ez egyesít mindenkit politikailag, társadalmilag, kulturálisan, vallásilag, és minden irányban. Kṛṣṇa. Kṛṣṇa a központ. Ez tény. Ez folyamatosan fejlődik. És amilyen mértékben törekszünk, olyan mértékben fogunk fejlődni.