HU/Prabhupada 0529 - Rádha és Krisna kapcsolata nem közönséges szerelem

From Vanipedia


Rádha és Krisna kapcsolata nem közönséges szerelem
- Prabhupāda 0529


Radhastami, Srimati Radharani's Appearance Day -- London, August 29, 1971

Tehát igyekezzetek megérteni Kṛṣṇát! Ha Kṛṣṇa élvezetre vágyik, vajon milyet választ? Próbáljátok ezt megérteni! Kṛṣṇa, Isten olyan csodálatos, ezt mindenki tudja. Tehát amikor Isten, a nagyszerű, élvezni akar, vajon milyen minőségű élvezetet akar? Ezt kell megérteni. Ez Rādhā-kṛṣṇa... Ezért Svarūpa Dāmodara Gosvāmī írt egy verset, rādhā-kṛṣṇa-praṇaya-vikṛtiḥ. Rādhā és Kṛṣṇa szerelmes kedvtelései nem közönségesek, mint a világi szerelmi történetek, bár úgy tűnhet. Akik nem tudják megérteni Kṛṣṇát, avajānanti māṁ mūḍhāḥ (BG 9.11). A mūḍhák, az ostobák, csak közönséges emberként tudják látni Kṛṣṇát. Amint Kṛṣṇát egynek látjuk közülünk... Mānuṣīṁ tanum āśritāṁ, paraṁ bhāvam ajānantaḥ. Az ostoba emberek nem ismerik a paraṁ bhavam-ot. Megpróbálják utánozni Kṛṣṇa līlāját (kedvtelését), rāsa-līlāját. Annyi gazember van! Ez zajlik tehát. A legtöbben nem értik Kṛṣṇát.. Kṛṣṇát megérteni igen nehéz.

manuṣyāṇāṁ sahasreṣu
kaścid yatati siddhaye
yatatām api siddhānāṁ
kaścin māṁ vetti tattvataḥ
(BG 7.3)

Sok millió ember közül talán egy törekszik a tökéletességre. Mindenki úgy dolgozik, mint egy állat. Hol itt az élet tökéletesítése? Az állatokra jellemző, hogy: esznek, alszanak, párzanak és védekeznek. Tehát mindenki úgy cselekszik, mint az állatok. Semmi mást nem tesznek, csak, mint az állatok, a disznók, a kutyák, egész nap, egész éjjel dolgoznak: „Hol van valami ürülék?" És amint jóllaktak és meghíztak, máris azt kérdezik: „Hol a szex? Hol a szex" Mindegy, hogy az anyjával, a nővérével. Ez egy disznó élete. Az emberi lét nem arra való, hogy disznókként éljünk.

De a modern civilizáció a disznók civilizációja, csupán kifinomítva, ingben és zakóban. Meg kell próbálnunk megérteni. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom lényege, hogy megértsük Kṛṣṇát. Ahhoz, hogy megérthessük Őt, szükség van egy kis munkára, lemondásra és vezeklésre. Tapasya brahmacāryeṇa śamena damena ca. Tapasya. Az embernek át kell mennie a tapasya (bűnbánat) folyamatán. A brahmacārya, a cölibátus is ide tartozik. Tapasya. A brahmacārya azt jelenti: felhagyni a nemi élettel vagy szabályozni azt. Brahmacārya. Ezért a védikus civilizáció már a kezdetektől arra képezi a fiúkat, hogy váljanak brahmacārīkká, vállalják a cölibátust. Nem a mostani, modern időkben, ahol az iskolák, a fiúk, lányok, tízévesen, tizenkétévesen már élvezők. Az agy már meg van rontva. Nem tud magasabb rendű dolgokat megérteni. Elvesztek az agysejtek. Anélkül tehát, hogy valaki brahmacārīvá lesz, nem értheti meg a lelki életet. Tapasya brahmacāryeṇa śamena damena ca. A Śama azt jelenti: az érzékek, az elme szabályozása. damena, az érzékek szabályozása; tyāgena; śaucena, tisztaság; tyāga, a tyāga könyörületességet jelent. Ez a folyamata annak, amely során valaki megértheti magát, felismeri az önvalót. Ebben a korban nagyon nehéz valamennyi folyamaton átmenni. Voltaképpen lehetetlen. Ezért az Úr Caitanya, Maga Kṛṣṇa könnyen elérhetővé tette Magát egyetlen folyamat által:

harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam
kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā
(CC Adi 17.21)

Ebben a korszakban, a Kali-yugában... A Kali-yuga a legromlottabb kor. Azt hisszük, hatalmas fejlődésen megyünk keresztül, de ez a korszak a legromlottabb. Mert az emberek olyanokká válnak, mint az állatok. Mivel az állatokat nem érdekli más, mint a testi szükségleteik négy fajtája - evés, alvás, párzás, védekezés - ezért ebben a korban az embereket a testi szükségletek négy fajtája érdekli. Nincs tudásuk a lélekről, és nincsenek is felkészülve arra, hogy megismerjék a lélek természetét. Ez a baja ennek a kornak. Ám az emberi létformának az a célja, hogy az ember ráébredjen az önvalójára. „Mi vagyok én?" Ez az emberi élet küldetése.