HU/Prabhupada 0774 - Nem találhatunk ki 'saját' módszert a lelki fejlődésünk érdekében



Lecture on SB 7.6.2 -- Toronto, June 18, 1976

A kṛte azt jelenti, a Satya-yugában, amikor az emberek még százezer évig éltek, ez még lehetséges volt. Akárcsak Valmiki Muni, aki hatvanezer évig meditált. Valójában ez a meditáció, a dhyāna, dhāraṇā, prāṇāyāma, pratyāhāra, jóga rendszer a śāstrákban is ajánlott, ott van a Bhagavad-gītāban is, de ebben a korban nem lehet gyakorolni. Még Arjuna is elutasította.. „Kṛṣṇa, Azt ajánlottad, hogy végezzem ezt a jógát, de ez képtelenség.‟ Tasyāhaṁ nigrahaṁ manye vāyor iva suduṣkaram (BG 6.34). „Képtelenség.‟ Arjuna tiszta bhakta volt. Mindig Kṛṣṇára gondolt. Nem törődött mással. Ezért Kṛṣṇa, hogy bátorítsa Őt, azt mondta: „Ne keseredj el. Azt gondolod, hogy alkalmatlan vagy arra, hogy az Úr Viṣṇun meditálj, ne keseredj el. Az első osztályú yogī... Te első osztályú yogī vagy.‟ Miért? Mert

yoginām api sarveṣāṁ
mad-gatenāntarātmanā
śraddhāvān bhajate yo māṁ
sa me yuktatamo mataḥ
(BG 6.47)

Bárki, aki mindig Kṛṣṇára gondol, teljes szívvel, az első osztályú yogī. Ezért, kalau tad dhari-kīrtanāt (SB 12.3.52). Ez a legjobb yoga rendszer. Ebben a korban, Caitanya Mahāprabhu ezt ajánlja, a śāstra is ezt ajánlja, hogy harer nāma harer nāma harer nāma eva kevalam kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva (CC Adi 17.21).

Tehát követnünk kell a śāstra utasításait. Nem tudunk saját utat létrehozni a lelki fejlődésünk érdekében. Nem lehetséges.

yaḥ śāstra-vidhim utsṛjya
vartate kāma-kārataḥ
na sa siddhim avāpnoti
na sukhaṁ na param gatim
(BG 16.23)

Bárki, aki megszegi a śāstrákban ajánlott szabályozó elveket, śāstra-vidhi, yaḥ śāstra-vidhim utsṛjya, félre dobja a śāstra-vidhit, vartate kāma-kārataḥ, saját kénye-kedvére cselekszik, na siddhiṁ sa avāpnoti, soha nem ér el sikert. Soha nem lesz sikeres. Na siddhiṁ na parāṁ gati: sem az üdvösséget, na siddhiṁ, na sukhaṁ: sem anyagi boldogságot nem ér el. Tehát el kell fogadnunk a śāstra vidhit. Śāstra-vidhi, ahogy van... A śāstrákban azt mondják, Már idéztem, kalau tad dhari-kīrtanāt.

kṛte yad dhyāyato viṣṇuṁ
tretāyāṁ yajato makhaiḥ
dvāpare paricaryāyāṁ
kalau tad dhari-kīrtanāt
(SB 12.3.52)

Ebben a korban a śāstra-vidhi a hari-kīrtana. Minél többet énekeled a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát, annál tökéletesebbé válsz. Ez a śāstra-vidhi. Caitanya Mahāprabhu is megerősítette. Sādhu-śāstra-guru-vākya. Először is biztosnak kell lennünk abban, hogy mire utasít a śāstra. Aztán, hogy mit tesznek a sādhuk, akik bhakták. Amit Ők tesznek, a sādhu, śāstra és guru. És amit a guru kér. Követnünk kell ezt a három alapelvet. Sādhu-guru-śāstra-vākya tīnete koriyā aikya. Ki a sādhu? Az aki ragaszkodik a śāstrák parancsaihoz. Vagy a guru? Guru azt jelenti, hogy Ő is engedelmeskedik a śāstrák parancsainak. Aztán ő guru, ő sādhu. Ő sādhu. És ha az egyik, śāstra vidhim, yaḥ śāstra-vidhim utsṛjya... Ha feladod a śāstra-vidhit, akkor hogy kerül a képbe a guru és a sādhu? Na siddhim. Az ilyen ember nem siddha. Még nem érte el a tökéletességet, mert elutasította a śāstra alapelveit. Csaló. Így kell ellenőriznünk, hogy ki a valódi guru.