HU/Prabhupada 0893 - Ez mindenki rejtett szándéka. Senki nem akar dolgozni

Előző oldal - videó 0892

Következő oldal - videó 0894

730417 - Lecture SB 01.08.25 - Los Angeles

Bhakta: „Bárcsak mindezek a gyötrelmek újra meg újra megtörténnének, hogy újra és újra láthassunk Téged, hiszen ha Téged látunk, az azt jelenti, hogy nem látjuk többé az ismétlődő születést és halált!"

Prabhupāda: Ez a vers nagyon érdekes, hogy a vipada, a szerencsétlenség, a veszély, az nagyon jó, ha Kṛṣṇára emlékeztet. Az nagyon jó! Tat te 'nukampāṁ su-samīkṣamāṇo bhuñjāna evātma-kṛtaṁ vipākam (SB 10.14.8) Egy bhakta hogyan fogadja a veszélyes helyzeteket? Veszélynek lennie kell. Veszély... Mert ez a hely, ez az anyagi világ tele van veszéllyel. Ezek az ostoba emberek ezt nem tudják. Próbálják elkerülni a veszélyeket. Ez a létért való küzdelem. Mindenki próbál boldog lenni és próbálja elkerülni a veszélyt. Ez az anyagi tevékenység. Ātyantika-sukham. Ātyantika-sukham. A végső boldogság. Egy ember dolgozik, és azt gondolja, hogy „Hadd dolgozzak keményen, legyen valamekkora bankszámlám, s ha majd megöregszem, munka nélkül fogom majd élvezni az életet!” Ez mindenki rejtett szándéka. Senki nem akar dolgozni. Amint valamennyi pénzhez jut, vissza akar vonulni a munkától és boldog akar lenni. De ez lehetetlen. Így nem lehettek boldogok.

Itt az áll, hogy apunar bhava-darśanam (SB 1.8.25) Az igazi veszély az...

Azt mondja, hogy apunaḥ. Az apunaḥ jelentése... Az a azt jelenti, nem, a punar bhava pedig az ismétlődő születés és halál. A valódi veszély az ismétlődő születés és halál. Ezt kell megállítani. És nem ezt az úgynevezett veszélyt. Ez minden... Az anyagi világ tele van veszéllyel. Padaṁ padaṁ yad vipadām (SB 10.14.58) Pont mint amikor az óceánon vagytok. Ha az óceánon vagytok, lehet, hogy nagyon erős, nagyon biztonságos hajótok van, de az nem biztonság. Mivel a tengeren vagytok, bármelyik pillanatban ott lehet a veszély. Lehet, hogy emlékeztek, a ti országotokból való volt, mi volt az, a Titanic?

Bhakta: Titanic.

Prabhupāda: Minden biztonságos volt, de az első út során elsüllyedt, és az ország minden fontos embere az életét vesztette. A veszélynek ott kell lennie, mert veszélyes helyzetben vagytok. Ez az anyai világ önmagában egy veszélyes helyzet. A mi dolgunk tehát... A veszélynek ott kell lennie. A mi dolgunk az kell, legyen, hogy valahogyan, amilyen gyorsan csak lehet átkeljünk a tengeren. Ameddig a tengeren vagytok, addig veszélyes helyzetben vagytok, akármilyen erős legyen is a hajótok. Ez tény. Tehát nem szabad, hogy a hullámok megzavarjanak! Csak próbáljatok meg átkelni a tengeren. Menjetek a túloldalra. Ez a dolgotok! Ehhez hasonlóan ameddig az anyagi világban vagyunk, veszélyes szerencsétlenségeknek lenniük kell, mert ez a veszélyek helye. A mi dolgunk, még e szerencsétlenségek és veszélyek közepette is az, hogy fejlesszük a Kṛṣṇa-tudatunkat, és e test feladása után visszamenjünk haza, vissza Kṛṣṇához. Ennek kell a dolgunknak lennie. Nem szabad, hogy az úgynevezett szerencsétlenségek megzavarjanak. Nem csak úgynevezett szerencsétlenségek, hanem valójában azok.