HU/Prabhupada 0896 - Amikor könyveket adunk el, az a Kṛṣṇa-tudat

Előző oldal - videó 0895

Következő oldal - videó 0897

730417 - Lecture SB 01.08.25 - Los Angeles

Amikor könyveket adunk el, az Kṛṣṇa-tudat Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti kaunteya (BG 4.9) Ha fejletté váltok a Kṛṣṇa-tudatban, akkor annak az lesz az eredménye, hogy miután feladjátok ezt a testet... Kṛṣṇa azt mondja, tyaktvā deham, a test feladása után, punar janma naiti, nem kell újra megszületnetek az anyagi világban. Ezt akarjuk. Tegyük fel, jelen pillanatban nagyon kényelmesen érzem magam. A testem kényelmes helyzetben van, de ott a halál és ott egy újabb születés. Tehát miután feladom ezt a testet, ha egy macska vagy kutya testét kapom, akkor mi értelme ennek a jelenlegi kényelmes helyzetnek? Mivel a halál biztos, és janmāntaṁ, tataḥ dehāntaram. A dehāntaram azt jelenti, hogy el kell fogadni egy másik testet. Ha nem tudod, milyen testet fogsz kapni... Ezt előre tudhatod. A śāstrában az áll, hogy ha ilyen és ilyen mentalitásod van, akkor ilyen és ilyen testet fogsz kapni. Egy kényelmes helyzetben, ha a kutya mentalitását tartom meg, a következő életemben kutya testet fogok kapni. Akkor mi az értéke a kényelmes helyzetnek?

Lehet, hogy húsz, ötven vagy még több, száz évig kényelmesen vagyok. És a halál után ez a kényelmes helyzet, amikor feladom a testem, a mentalitásomnak megfelelően macska, kutya vagy egér leszek, akkor mi haszna a kényelmes helyzetnek? Ezek az emberek ezt nem tudják. Azt gondolják, különösen ebben a korban, hogy „Most kényelmes helyzetben vagyok. Van elég pénzem. Van elég földem. Elég kényelem és elég étel. Amint ennek a testnek vége, nem fogok újra megszületni. Tehát amíg élek, had élvezzem az életet!” Ez a modern filozófia, a hedonizmus. De ez nem igaz. Kuntī ezért aggódik, apunar bhava-darśanam (SB 1.8.25) Apunar bhava, ne ismétlődjön. Ha mindig látjátok Kṛṣṇát, az a Kṛṣṇa-tudat. A Kṛṣṇa-tudat azt jelenti, hogy mindig Kṛṣṇára gondolni. A tudatodnak el kell merülnie a Kṛṣṇáról szóló gondolatokban.

Ezért adunk különböző Kṛṣṇa-tudatos elfoglaltságokat. Nem szabad más célra fordítani az energiánkat. Amikor könyveket árulunk... Az a Kṛṣṇa-tudat, a könyvek eladása. De ha azt gondoljuk, hogy a könyveladást meg lehet változtatni ékszer eladásra, az nem túl jó ötlet. Az nem túl jó ötlet. Akkor újra ékszerészek leszünk. Punar mūṣika bhava. Újra egerek leszünk. Nagyon óvatosnak kell lennünk! A Kṛṣṇa-tudatunkat nem szabad eltéríteni! Mert akkor a pokolba mentek. Még ha veszélyes is, még ha szenvedni is kell a Kṛṣṇa-tudatban, azt tűrnünk kell. Ez az utasítása... Az ilyen veszélyt üdvözölnünk kell. És imádkozni Kṛṣṇához. Mi ez az ima? Tat te 'nukampāṁ su-samīkṣamāṇaḥ (SB 10.14.8) „Kedves Uram! Ez a Te hatalmas kegyed, hogy ebbe a veszélyes szituációba helyeztél!” Ez egy bhakta látásmódja. A veszélyt nem veszélyként fogadja. Úgy látja, hogy „Ez Kṛṣṇa kegye!” Miféle kegy? Bhuñjāna evātma-kṛtaṁ vipākam. „Korábbi tetteim miatt kell ennyire szenvednem. De Te csökkentetted ezt a szenvedést, s csak keveset adsz belőle.”