HU/SB 1.8.21
21. VERS
- kṛṣṇāya vāsudevāya
- devakī-nandanāya ca
- nanda-gopa-kumārāya
- govindāya namo namaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṛṣṇāya—a Legfelsőbb Úr; vāsudevāya—Vāsudeva fiának; devakī-nandanāya—Devakī fiának; ca—és; nanda-gopa—Nanda és a tehénpásztorok; kumārāya—fiuknak; govindāya—az Istenség Személyiségének, aki örömet okoz a teheneknek és az érzékeknek; namaḥ—tiszteletteljes hódolat; namaḥ—hódolat.
FORDÍTÁS
Ezért hadd ajánljam fel tiszteletteljes hódolatomat az Úrnak, aki Vasudeva fia, Devakī öröme, Nanda és Vṛndāvana többi tehénpásztorának fia, s aki boldoggá teszi a teheneket és az érzékeket!
MAGYARÁZAT
Az Úr anyagi eszközökkel megközelíthetetlen, határtalan és indokolatlan kegyéből azonban mégis alászáll a földre, hogy tiszta bhaktáit különleges kegyében részesítse, s hogy gátat vessen a démonikus emberek feltörekvésének. Kuntī királynő minden más inkarnáción túl csodálja az Úr Kṛṣṇa inkarnációját, megjelenését, mert ebben az inkarnációjában jobban megközelíthető. A Rāma-inkarnációban gyerekkorától kezdve egy király fia maradt, ám Kṛṣṇaként megjelenve annak ellenére, hogy egy király fia volt, nyomban születése után elhagyta valódi apja és anyja (Vasudeva király és Devakī királynő) oltalmazó menedékét, és Yaśodāmāyī ölébe került át, hogy egy közönséges tehénpásztorfiú szerepét játssza az áldott Vrajabhūmiban, amelyet gyermekkori kedvtelései szentelnek meg. Az Úr Kṛṣṇa kegyesebb tehát, mint az Úr Rāma, s kétségtelenül nagyon kegyes volt Kuntī bátyjához, Vasudevához és családjához. Ha nem lett volna Vasudeva és Devakī fia, akkor Kuntī nem tarthatta volna unokaöccsének, s nem szólhatott volna szülői szeretettel Hozzá. Ám Nanda és Yaśodā még szerencsésebbek, mert ők élvezhették az Úr gyermekkori kedvteléseit, amelyek minden más kedvtelésnél vonzóbbak. Semmi sem hasonlítható össze Vrajabhūmiban bemutatott gyermekkori kedvteléseivel, amelyek az eredeti Kṛṣṇaloka — melyet a Brahma-saṁhitā cintāmaṇi-dhāmaként ír le — örök cselekedetei. Az Úr Śrī Kṛṣṇa, teljes transzcendentális kíséretével és környezetével együtt szállt alá Vrajabhūmiba. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért megerősítette, hogy senki sem olyan szerencsés, mint Vrajabhūmi lakói, legfőképpen pedig a tehénpásztorlányok, akik mindent az Úr elégedettségének elérésére áldoztak. A Nandával és Yaśodāval, a tehénpásztorokkal, s leginkább a tehénpásztorfiúkkal és a tehenekkel élvezett kedvtelései miatt hívják Govindának. Az Úr Kṛṣṇa Govindaként leginkább a brāhmaṇákhoz és a tehenekhez vonzódik, azt jelezve, hogy az emberek jóléte legfőképpen ezen a két dolgon múlik: a brahminikus kultúrán és a tehenek védelmén. Az Úr Kṛṣṇa sohasem elégedett ott, ahol e kettő nincs jelen.