HU/SB 10.11.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-śuka uvāca
gopā nandādayaḥ śrutvā
drumayoḥ patato ravam
tatrājagmuḥ kuru-śreṣṭha
nirghāta-bhaya-śaṅkitāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śukaḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; gopāḥ—a tehénpásztorok mind; nanda-ādayaḥ—Nanda Mahārājával az élen; śrutvā—hallották; drumayoḥ—a két fának; patatoḥ—a kidőlése; ravam—a hatalmas robajt, mely olyan rettenetes volt, akár a mennykőcsapás; tatra—oda, arra a helyre; ājagmuḥ—mentek; kuru-śreṣṭha—ó, Parīkṣit Mahārāja; nirghāta-bhaya-śaṅkitāḥ—akik mennykőcsapástól féltek.


FORDÍTÁS

Śukadeva Gosvāmī folytatta: „Ó, Parīkṣit Mahārāja! Amikor a yamala-arjuna fák kidőltek, a rettenetes hang hallatán a környék tehénpásztorai, akik villámcsapástól tartottak, mind a helyszínre siettek.”