HU/SB 10.13.1
1. VERS
- śrī-śuka uvāca
- sādhu pṛṣṭaṁ mahā-bhāga
- tvayā bhāgavatottama
- yan nūtanayasīśasya
- śṛṇvann api kathāṁ muhuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-śukaḥ uvāca—Śukadeva Gosvāmī mondta; sādhu pṛṣṭam—nagyon megtiszteltél kérdéseddel; mahā-bhāga—nagyon szerencsés személyiség vagy; tvayā—általad; bhāgavata-uttama—ó, bhakták között a legkiválóbb; yat—mert; nūtanayasi—egyre frissebbé és frissebbé teszed; īśasya—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; śṛṇvan api—noha szünet nélkül hallgatod; kathām—kedvteléseket; muhuḥ—újra és újra.
FORDÍTÁS
Śrīla Śukadeva Gosvāmī így szólt: Ó, bhakták legkiválóbbja, legszerencsésebb Parīkṣit! Nagyon helyesen kérdeztél, mert annak ellenére, hogy szüntelenül hallgatod az Úr kedvteléseit, tetteit mindig újabbnak és újabbnak találod.
MAGYARÁZAT
Ha valaki nem nagyon fejlett a Kṛṣṇa-tudatban, nem tudja szüntelenül hallgatni az Úr kedvteléseit. Nityaṁ nava-navāya-mānam: noha a fejlett bhakták éveken keresztül örökké az Úrról hallanak, mindig úgy érzik, hogy a történetek egyre újabbak és frissebbek. Az ilyen bhakták nem tudnak lemondani arról, hogy az Úr Kṛṣṇa kedvteléseiről halljanak. Premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti. A santaḥ szó azokra utal, akikben szeretet ébredt Kṛṣṇa iránt. Yaṁ śyāmasundaram acintya-guṇa-svarūpaṁ govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi (Brahma-saṁhitā 5.38). Parīkṣit Mahārāját éppen ezért ez a vers bhāgavatottamának, a bhakták legkiválóbbjának szólítja, hiszen egy olyan bhaktán kívül, aki az odaadó szolgálat emelkedett szintjén áll, senki sem merülhet eksztázisba attól, hogy egyre többet és többet hall, és senki sem érezheti ezeket az elbeszéléseket mindig frissnek és újnak.