HU/SB 10.13.21
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
21. VERS
- tat-tad-vatsān pṛthaṅ nītvā
- tat-tad-goṣṭhe niveśya saḥ
- tat-tad-ātmābhavad rājaṁs
- tat-tat-sadma praviṣṭavān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat-tat-vatsān—a borjak, akik mind más tehenekhez tartoztak; pṛthak—külön; nītvā—hozván; tat-tat-goṣṭhe—saját istállójukba; niveśya—belépve; saḥ—Kṛṣṇa; tat-tat-ātmā—mint eredetileg különböző egyéni lelkek; abhavat—ily módon kiterjesztette Magát; rājan—ó, Parīkṣit Mahārāja; tat-tat-sadma—saját házukba; praviṣṭavān—mentek (Kṛṣṇa így mindenhová bement).
FORDÍTÁS
Ó, Parīkṣit Mahārāja! Kṛṣṇa, aki a különböző borjakra és tehénpásztorfiúkra osztotta fel Magát, a borjakként más és más tehénistállókba tért haza, a különböző fiúkként pedig más és más házakba.
MAGYARÁZAT
Kṛṣṇának sok-sok barátja volt, akik közül Śrīdāmā, Sudāmā és Subala voltak a legfőbbek. Most Maga Kṛṣṇa lett Śrīdāmā, Sudāmā és Subala, és borjaikkal együtt hazatért otthonaikba.