HU/SB 10.3.12
12. VERS
- athainam astaud avadhārya pūruṣaṁ
- paraṁ natāṅgaḥ kṛta-dhīḥ kṛtāñjaliḥ
- sva-rociṣā bhārata sūtikā-gṛhaṁ
- virocayantaṁ gata-bhīḥ prabhāva-vit
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha—ezután; enam—a gyermeknek; astaut—imákat ajánlott; avadhārya—kétségek nélkül megértve, hogy a gyermek az Istenség Legfelsőbb Személyisége; pūruṣam—a Legfelsőbb Személy; param—transzcendentális; nata-aṅgaḥ—leborulva; kṛta-dhīḥ—összpontosított figyelemmel; kṛta-añjaliḥ—összetett kezekkel; sva-rociṣā—saját szépségének ragyogásával; bhārata—ó, Parīkṣit Mahārāja, Bharata Mahārāja leszármazottja; sūtikā-gṛham—az a hely, ahol az Úr megszületett; virocayantam—körös-körül ragyogott; gata-bhīḥ—minden félelme elszállt; prabhāva-vit—most megértette (az Istenség Legfelsőbb Személyisége) befolyását.
FORDÍTÁS
Ó, Parīkṣit Mahārāja, Bharata király sarja! Vasudeva megértette, hogy a gyermek az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa. Semmi kétsége nem maradt ezt illetően, s így minden félelme elszállt. Kezét összetéve leborult, s figyelmét összpontosítva imádkozni kezdett a gyermekhez, aki természetes hatalma révén beragyogta az egész helyiséget, ahol megszületett.
MAGYARÁZAT
Vasudeva a nagy ámulat után most figyelmét az Istenség Legfelsőbb Személyiségére összpontosította. Megértette a Legfelsőbb Úr hatalmát, s így elszállt minden félelme, hiszen tudta, hogy az Úr azért jelent meg, hogy megvédje őt (gata-bhīḥ prabhāva-vit). Mivel megértette, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége van jelen, illő módon imádkozni kezdett Hozzá.