HU/SB 10.6.27-29
27-29. VERSEK
- ḍākinyo yātudhānyaś ca
- kuṣmāṇḍā ye ’rbhaka-grahāḥ
- bhūta-preta-piśācāś ca
- yakṣa-rakṣo-vināyakāḥ
- koṭarā revatī jyeṣṭhā
- pūtanā mātṛkādayaḥ
- unmādā ye hy apasmārā
- deha-prāṇendriya-druhaḥ
- svapna-dṛṣṭā mahotpātā
- vṛddhā bāla-grahāś ca ye
- sarve naśyantu te viṣṇor
- nāma-grahaṇa-bhīravaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ḍākinyaḥ yātudhānyaḥ ca kuṣmāṇḍāḥ—boszorkányok és ördögök, a gyermekek ellenségei; ye—azok, akik; arbhaka-grahāḥ—mint a baljós csillagok a gyermekek számára; bhūta—gonosz szellemek; preta—ördögi koboldok; piśācāḥ—hasonló rossz szellemek; ca—szintén; yakṣa—a yakṣáknak nevezett élőlények; rakṣaḥ—akiket rākṣasáknak hívnak; vināyakāḥ—akiket vināyakáknak neveznek; koṭarā—Koṭarā nevű; revatī—Revatī nevű; jyeṣṭhā—Jyeṣṭhā nevű; pūtanā—Pūtanā nevű; mātṛkā-ādayaḥ—valamint olyan gonosz lelkű nők, mint Mātṛkā; unmādāḥ—akik őrültséget okoznak; ye—mások; hi—valójában; apasmārāḥ—az emlékezet elvesztését okozzák; deha-prāṇa-indriya—a testnek, az életlevegőnek és az érzékeknek; druhaḥ—bajt okoznak; svapna-dṛṣṭāḥ—azok az ördögi szellemek, akik rossz álmokat okoznak; mahā-utpātāḥ—akik nagy zavart keltenek; vṛddhāḥ—a legtapasztaltabb; bāla-grahāḥ ca—és akik megtámadják a gyerekeket; ye—aki; sarve—mindegyikük; naśyantu—pusztuljanak el; te—azok; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇunak; nāma-grahaṇa—a neve éneklésével; bhīravaḥ—rettegni kezdenek.
FORDÍTÁS
A ḍākinīknak, yātudhānīknak és kuṣmāṇḍáknak nevezett gonosz boszorkányok a gyermekek legnagyobb ellenségei, az olyan ördögi szellemek pedig, mint a bhūták, a preták, a piśācák, a yakṣák, a rākṣasák és a vināyakák, a Koṭarā, Revatī, Jyeṣṭhā, Pūtanā és Mātṛkā nevű boszorkányokkal együtt mindig készek szenvedést okozni a testnek, az életlevegőnek, az érzékeknek, s emlékezetvesztést, őrültséget és rossz álmokat idéznek elő. Akárcsak a legtapasztaltabb baljós csillagok, ők is mind nagy zavart keltenek, s különösen a gyermekeket háborgatják, ám pusztán az Úr Viṣṇu nevét kimondva bárki legyőzheti őket, mert amikor az Úr Viṣṇu neve elhangzik, mindannyiukat elfogja a félelem, s elmenekülnek.
MAGYARÁZAT
A Brahma-saṁhitā (5.33) kijelenti:
- advaitam acyutam anādim ananta-rūpam
- ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca
- vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát imádom, aki az eredeti személy: kettősségektől mentes, tévedhetetlen és kezdet nélküli. Noha végtelen sok alakba terjed ki, Ő mégis az eredeti forma, s bár Ő a legősibb személy, mindig üde ifjúnak tűnik. Az Úr ilyen örökkévaló, gyönyörteli és mindentudó formáit a Védák akadémikus bölcselete révén lehetetlen megérteni, ám a tiszta bhakták előtt mindig megnyilvánulnak.”
Amikor a testünket tilakával díszítjük, Viṣṇu tizenkét nevét énekelve nyújtunk neki védelmet. Noha Govinda, az Úr Viṣṇu egy, számtalan neve és alakja van, s mindegyikben máshogy cselekszik. Ha azonban valaki nem tud visszaemlékezni egyszerre az összes névre, egyszerűen csak annyit mondjon: „Úr Viṣṇu, Úr Viṣṇu, Úr Viṣṇu”, s gondoljon mindig az Úr Viṣṇura. Viṣṇor ārādhanaṁ param: ez az imádat legmagasabb szintje. Ha valaki mindig Viṣṇura gondol, kétségtelen, hogy Viṣṇu megoltalmazza, még számtalan nehézség közepette is. Az Āyurveda-śāstra azt javasolja: auṣadhi cintayet viṣṇum, még az orvosság bevételekor is emlékezzünk Viṣṇura, mert az orvosság önmagában nem minden, s az igazi védelmező az Úr Viṣṇu. Az anyagi világ veszélyekkel teli (padaṁ padaṁ yad vipadām (SB 10.14.58)), ezért az embernek vaiṣṇavává kell válnia, és állandóan Viṣṇura kell gondolnia. Ezt a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra éneklése nagyon megkönnyíti. Śrī Caitanya Mahāprabhu éppen ezért azt javasolta: kīrtanīyaḥ sadā hariḥ, paraṁ vijayate śrī-kṛṣṇa-saṅkīrtanam és kīrtanād eva kṛṣṇasya mukta-saṅgaḥ paraṁ vrajet.