HU/SB 10.6.43


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


43. VERS

nandaḥ sva-putram ādāya
pretyāgatam udāra-dhīḥ
mūrdhny upāghrāya paramāṁ
mudaṁ lebhe kurūdvaha


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nandaḥ—Nanda Mahārāja; sva-putram ādāya—ölébe véve fiát, Kṛṣṇát; pretya-āgatam—mintha Kṛṣṇa a halálból tért volna vissza (még elképzelni sem tudta senki, hogyan menekülhetett meg egy gyermek ilyen veszedelemből); udāra-dhīḥ—mivel mindig nagylelkű és egyszerű volt; mūrdhni—Kṛṣṇa fejét; upāghrāya—szertartásosan megszagolta; paramām—legfelsőbb; mudam—békét; lebhe—elérte; kuru-udvaha—ó, Parīkṣit Mahārāja.


FORDÍTÁS

Ó, Parīkṣit Mahārāja, Kuruk legkiválóbbja! Nanda Mahārāja rendkívül nagylelkű és egyszerű ember volt. Fiát, Kṛṣṇát azonnal az ölébe ültette, mintha az a halálból tért volna vissza, és fejét szertartásosan megszagolva minden bizonnyal transzcendentális boldogságot élvezett.


MAGYARÁZAT

Nanda Mahārāja nem tudta megérteni, hogyan engedhették be otthona lakói Pūtanāt a házba, és az esemény súlyát sem tudta felfogni. Nem tudta, hogy Kṛṣṇa meg akarta ölni Pūtanāt, s hogy yogamāyān keresztül csupán a kedvteléseinek hódolt így. Egyszerűen csak úgy gondolkozott, hogy valaki bejutott a házába, és bajt okozott. Ilyen egyszerű lélek volt Nanda Mahārāja.