HU/SB 2.10.23


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


23. VERS

vastuno mṛdu-kāṭhinya-
laghu-gurv-oṣṇa-śītatām
jighṛkṣatas tvaṅ nirbhinnā
tasyāṁ roma-mahī-ruhāḥ
tatra cāntar bahir vātas
tvacā labdha-guṇo vṛtaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vastunaḥ—minden anyagnak; mṛdu—lágyság; kāṭhinya—keménység; laghu—könnyűség; guru—nehézség; oṣṇa—meleg; śītatām—hideg; jighṛkṣataḥ—érzékelni vágyik; tvak—a tapintás; nirbhinnā—szétosztott; tasyām—a bőrben; roma—szőrszálak; mahī-ruhāḥ—valamint a fák, az irányító istenségek; tatra—ott; ca—is; antaḥ—belül; bahiḥ—kívül; vātaḥ tvacā—a tapintás érzékszerve, a bőr; labdha—érzékelte; guṇaḥ—az érzékfelfogás tárgyai; vṛtaḥ—létrejöttek.


FORDÍTÁS

Amikor megszületett a vágy az anyag fizikai jellemzőinek, a lágyságnak, a keménységnek, a melegnek, a hidegnek, a könnyűségnek és a nehézségnek az érzékelésére, létrejött az érzékelés háttere, a bőr, a pórusok, a testszőrök és azok irányító istenségei (a fák). A bőrt belülről és kívülről egy levegőréteg fedi, amely a tapintásérzékelést teszi lehetővé.


MAGYARÁZAT

Az anyag fizikai jellemzői    —    mint például keménysége    —    a tapintásérzékelés tárgyai, s így a tapintás számunkra a fizikai világ tanulmányozásaként nyilvánul meg. Egy anyag hőmérsékletét úgy tapasztalhatjuk, ha megérintjük a kezünkkel, egy tárgy súlyát akkor érezhetjük, ha kézbe vesszük és így tovább. A bőr, a pórusok és a test szőrei mind kölcsönös kapcsolatban állnak egymással a tapintásérzékelésben. A levegő, ami a bőrön belül és kívül kering, a tapintásérzékelést segíti elő és egyben annak tárgya is. Ez az érzékelés a tudásszerzés egyik forrása, ezért ez a vers arra utal, hogy a fizikai vagy a fiziológiai ismeretek alacsonyabb rendűek, mint a legfelsőbb Önvaló tudománya, ahogyan azt már említettük. A Legfelsőbb Önvalóról szóló tudás kiterjedhet az érzékszervekkel felfogható világ megismerésére, de a fizikai ismeretek nem vezetnek az Önvalóról szóló tudomány elsajátításához.

A test szőrszálai és a föld testén található növényzet között szoros kapcsolat áll fenn. A zöldségek táplálékot jelentenek a bőrnek, ételt és gyógyszert, ahogyan azt a Harmadik Énekben olvashatjuk majd: tvacam asya vinirbhinnāṁ viviśur dhiṣṇyam oṣadhīḥ (SB 3.6.18).