HU/SB 2.8.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

rājovāca
brahmaṇā codito brahman
guṇākhyāne ’guṇasya ca
yasmai yasmai yathā prāha
nārado deva-darśanaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

rājā—a király; uvāca—kérdezett; brahmaṇā—az Úr Brahmātól; coditaḥ—tanításban részesült; brahman—ó, bölcs brāhmaṇa (Śukadeva Gosvāmī); guṇa-ākhyāne—a transzcendentális tulajdonságok elbeszélésében; aguṇasya—az Úrnak, akinek nincsenek anyagi tulajdonságai; ca—és; yasmai yasmai—és aki; yathā—amennyire; prāha—elmagyarázta; nāradaḥ—Nārada Muni; deva-darśanaḥ—akit épp olyan jó hallgatni, mint bármelyik félistent.


FORDÍTÁS

Parīkṣit Mahārāja így kérdezte Śukadeva Gosvāmīt: Hogyan magyarázta el Nārada Muni    —    akinek hallgatói épp oly szerencsések, mint akiket az Úr Brahmā tanított    —    az anyagi tulajdonságokkal nem rendelkező Úr transzcendentális tulajdonságait, és kiknek beszélt?


MAGYARÁZAT

Devarṣi Nāradát közvetlenül Brahmājī tanította, akit Maga a Legfelsőbb Úr tanított, ezért azok az utasítások, amelyeket Nārada adott a tanítványainak, nem különböznek a Legfelsőbb Úr utasításaitól. Ezzel a módszerrel lehet megérteni a védikus tudást. Ez a transzcendentális tudás az Úrtól érkezik a tanítványi láncolaton keresztül, s a világ e leszálló folyamat segítségével juthat hozzá. Azoktól, akik csupán az elméjükben találgatnak minderről, nem kaphatjuk meg a védikus tudományt. Bárhol jár Nārada Muni, az Úr felhatalmazottjaként cselekszik, és megjelenése épp olyan kedvező, mint a Legfelsőbb Úré. Az a tanítványi láncolat, amely szigorúan követi a transzcendentális utasításokat, hiteles tanítványok és mesterek láncolata, s a hiteles lelki tanítómestereket arról ismerhetjük fel, hogy tanításuk nem különbözik attól a tanítástól, amelyet az Úr eredetileg átadott bhaktájának. A későbbi énekekből megtudhatjuk, hogyan hirdette Nārada Muni az Úrról szóló transzcendentális tudást.

Hallunk majd arról is, hogy az Úr már az anyagi teremtés előtt létezett, ezért transzcendentális neve, tulajdonságai stb. minden anyagi tulajdonságtól mentesek. Amikor azt írják az Úrról, hogy aguṇa, tulajdonságok nélküli, az nem azt jelenti, hogy nem rendelkezik tulajdonságokkal. Csupán anyagi tulajdonságai nincsenek    —    mint például a jóság, a szenvedély és a tudatlanság tulajdonságai    —,    ellentétben a feltételekhez kötött lelkekkel. Ő minden anyagi felfogáshoz képest transzcendentális, ezért aguṇának nevezik.