HU/SB 3.19.26
26. VERS
- sa āhato viśva-jitā hy avajñayā
- paribhramad-gātra udasta-locanaḥ
- viśīrṇa-bāhv-aṅghri-śiroruho ’patad
- yathā nagendro lulito nabhasvatā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—ő; āhataḥ—megütve; viśva-jitā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; hi—bár; avajñayā—közömbösen; paribhramat—forogva; gātraḥ—test; udasta—kidülledt; locanaḥ—szemek; viśīrṇa—törött; bāhu—karok; aṅghri—lábak; śiraḥ-ruhaḥ—haj; apatat—leesett; yathā—mint; naga-indraḥ—egy hatalmas fa; lulitaḥ—gyökerestül kitépve; nabhasvatā—a szél által.
FORDÍTÁS
Ahogy az Úr, mindenki legyőzője, egykedvűen megütötte a démont, a démon teste pörögni kezdett. Szemgolyói kidülledtek üregükből, s törött karokkal és lábakkal, zilált hajjal, holtan zuhant a földre, akár egy óriási fa, melyet a szél tépett ki gyökerestül.
MAGYARÁZAT
Az Úr egy pillanat töredéke alatt el tud pusztítani bármilyen hatalmas démont, még Hiraṇyākṣát is. Már réges-régen megölhette volna, ám hagyta, hogy a démon minden mágikus hatalmát bemutassa. Jó megjegyeznünk, hogy varázslattal, fejlett tudománnyal vagy anyagi hatalommal nem válhatunk egyenlővé az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akinek egyetlen mozdulata elegendő ahhoz, hogy meghiúsítsa minden igyekezetünket. Felfoghatatlan hatalma, amelyet most megmutatott, olyan rendkívüli, hogy a démont minden gonosz mesterkedése ellenére képes volt egyetlen pofonnal elpusztítani, amikor arra támadt kedve.