HU/SB 3.21.44
44. VERS
- tathaiva hariṇaiḥ kroḍaiḥ
- śvāvid-gavaya-kuñjaraiḥ
- gopucchair haribhir markair
- nakulair nābhibhir vṛtam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tathā eva—ugyanúgy; hariṇaiḥ—az őzekkel; kroḍaiḥ—vadkanokkal; śvāvit—tarajos sülök; gavaya—egy állat, amely nagyon hasonlít a tehénre; kuñjaraiḥ—elefántokkal; gopucchaiḥ—babuinokkal; haribhiḥ—oroszlánokkal; markaiḥ—majmokkal; nakulaiḥ—monguzokkal; nābhibhiḥ—pézsmaszarvassal; vṛtam—körülvett.
FORDÍTÁS
Partján szarvasok, vaddisznók, tarajos sülök, gavayák, elefántok, babuinok, oroszlánok, majmok, monguzok és pézsmaszarvasok sokasága élt.
MAGYARÁZAT
A pézsmaszarvas nem él minden erdőben, csak olyan helyeken, mint amilyen a Bindu-sarovara. Ezek az állatok örökké mámorosak a köldökükből kiválasztódó pézsma illatától. A gavaya, a versben említett tehénfajta egy szőrtincset visel a farka végén, s ezt használják a templomi imádatnál a mūrtik legyezésére. A gavayákat néha camarīknak is nevezik, s nagyon szentnek tartják őket. Indiában még mindig vannak cigányok, erdőlakó kereskedők, akik abból élnek, hogy kastūrīval — pézsmával — és a camarīk szőrtincseivel kereskednek. Ezek iránt mindig nagy az érdeklődés a hindu társadalom felsőbb rétegeiben, s India nagyvárosaiban és falvaiban még mindig kereskednek velük.