HU/SB 3.22.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

so ’nu jñātvā vyavasitaṁ
mahiṣyā duhituḥ sphuṭam
tasmai guṇa-gaṇāḍhyāya
dadau tulyāṁ praharṣitaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ő (az uralkodó, Manu); anu—utána; jñātvā—ismerve; vyavasitam—határozott döntés; mahiṣyāḥ—a királynőnek; duhituḥ—leányának; sphuṭam—világosan; tasmai—neki; guṇa-gaṇa-āḍhyāya—aki számtalan erényes tulajdonsággal rendelkezett; dadau—odaadta; tulyām—aki egyenlő volt vele (a jó tulajdonságokban); praharṣitaḥ—rendkívül elégedett.


FORDÍTÁS

Az uralkodó, miután jól ismerte a királynő és Devahūti döntését, boldogan adta át leányát a bölcsnek, kinek erényei felértek a leány erényeivel.