HU/SB 3.31.37


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


37. VERS

tat-sṛṣṭa-sṛṣṭa-sṛṣṭeṣu
ko nv akhaṇḍita-dhīḥ pumān
ṛṣiṁ nārāyaṇam ṛte
yoṣin-mayyeha māyayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat—Brahmā által; sṛṣṭa-sṛṣṭa-sṛṣṭeṣu—valamennyi élőlény közül, akiket nemzett; kaḥ—ki; nu—csakugyan; akhaṇḍita—nem vonja el; dhīḥ—intelligenciája; pumān—férfi; ṛṣim—a bölcs; nārāyaṇam—Nārāyaṇa; ṛte—kivéve; yoṣit-mayyā—egy nő formájában; iha—itt; māyayā—māyā által.


FORDÍTÁS

A bölcs Nārāyaṇán kívül a Brahmā nemzette élőlények valamennyi fajtája, vagyis az emberek, a félistenek és az állatok sem képesek ellenállni a nő alakjában megjelenő māyā formájának.


MAGYARÁZAT

Az első élő teremtmény maga Brahmā, és tőle származnak a bölcsek, köztük Marīci, akik később világra hozták Kaśyapa Munit és másokat, Kaśyapa Muni és a Manuk pedig megteremtették a különféle félisteneket, az emberi lényeket és másokat. Azonban senki nincs közöttük, aki ne vonzódna a nő formájában megjelenő māyā varázsához. Szerte az anyagi világban, Brahmātól a legjelentéktelenebb teremtményekig, a hangyákig, mindenkit csábít a szexuális élet. Ez ennek az anyagi világnak az alapelve. Az Úr Brahmā saját leányához való vonzalma jó példa arra, hogy senki sem mentes a nők iránti szexuális vágytól. A nő tehát māyā csodálatos teremtménye, hogy bilincsben tartsa a feltételekhez kötött lelket.