HU/SB 3.31.44


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


44. VERS

jīvo hy asyānugo deho
bhūtendriya-mano-mayaḥ
tan-nirodho ’sya maraṇam
āvirbhāvas tu sambhavaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

jīvaḥ—az élőlény; hi—valóban; asya—neki; anugaḥ—alkalmas; dehaḥ—test; bhūta—durva anyagi elemek; indriya—érzékek; manaḥ—elme; mayaḥ—belőle áll; tat—a testnek; nirodhaḥ—pusztítás; asya—az élőlénynek; maraṇam—halál; āvirbhāvaḥ—megnyilvánulás; tu—de; sambhavaḥ—születés.


FORDÍTÁS

Ily módon az élőlény, gyümölcsöző tettei alapján egy megfelelő testet kap, anyagi elmével és érzékekkel. Azt, amikor cselekedeteinek adott visszahatása véget ér, halálnak nevezik, azt pedig, amikor egy adott visszahatás elkezdődik, születésnek hívják.


MAGYARÁZAT

Az élőlény időtlen idők óta, szinte szünet nélkül vándorol a különféle fajokban és a különféle bolygókon. A Bhagavad-gītā (BG 18.61) elmagyarázza ezt a folyamatot. Bhrāmayan sarva-bhūtāni yantrārūḍhāṇi māyayā: māyā bűvöletében mindenki az anyagi energia által felkínált test szekerén vándorol az anyagi univerzumban. A materialista élet tettek és visszahatások sorozatát foglalja magában. Tettek és visszahatások hosszú filmtekercse ez, s egy élet csupán egy villanás a visszahatások filmjén. Amikor egy gyermek megszületik, tudnunk kell, hogy sajátságos teste egy újabb cselekvéssorozat kezdete, s amikor egy öregember meghal, tudhatjuk, hogy a cselekedetek visszahatásának egy sorozata ért véget.

Láthatjuk, hogy a különféle visszahatásokkal járó tetteknek köszönhetően az egyik ember gazdag családban születik meg, míg a másik szegény családban, noha mindketten ugyanazon a helyen, ugyanabban a pillanatban és ugyanabban az atmoszférában jöttek a világra. Aki jámbor cselekedeteket visz magával, lehetőséget kap arra, hogy gazdag vagy jámbor családban szülessen meg, aki pedig istentelen tetteket követett el, az arra kap lehetőséget, hogy alacsonyabb rangú, szegény családban szülessen meg. A testcsere azt jelenti, hogy az ember másféle cselekedetek mezejére lép. Éppen így, amikor egy kisfiú teste egy ifjú testévé serdül, a kisfiú cselekedetei egy ifjú cselekedeteire változnak.

Könnyen megérthetjük, hogy adott testét az élőlény egy bizonyos tevékenység végzése érdekében kapja. Ez a folyamat olyan hosszú ideje tart szünet nélkül, hogy kezdetét lehetetlen kinyomozni. A vaiṣṇava költők azt mondják ezért: anādi karama-phale. Ez azt jelenti, hogy az ember tettei okának és visszahatásainak lehetetlen utánajárni, hiszen lehet, hogy Brahmā születésének elmúlt korszakától a következő korszakig tartanak. Láthattuk a példát Nārada Muni életében. Az egyik korszakban egy szolgálóleány fia volt, a következő korszakban pedig egy nagy bölcs lett.