HU/SB 3.33.21
21. VERS
- vanaṁ pravrajite patyāv
- apatya-virahāturā
- jñāta-tattvāpy abhūn naṣṭe
- vatse gaur iva vatsalā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vanam—az erdőbe; pravrajite patyau—amikor férje elhagyta az otthonát; apatya-viraha—fiától távol; āturā—nagyon szomorú; jñāta-tattvā—ismerve az igazságot; api—bár; abhūt—vált; naṣṭe vatse—amikor borja elvész; gauḥ—egy tehén; iva—mint; vatsalā—szeretetteljes.
FORDÍTÁS
Férje már elhagyta az otthonát, s az élet lemondott rendjébe lépett, majd egyetlen fia, Kapila is távozott. Bár Devahūti jól ismerte az élet és a halál igazságát, s bár szíve minden szennyeződéstől megtisztult, mégis nagyon bánatos volt, amikor elvesztette fiát, ahogyan a tehénnek is fájdalmat okoz, ha borja elpusztul.
MAGYARÁZAT
Annak a nőnek, akinek férje távol van otthonától, vagy az élet lemondott rendjébe lépett, nem szabad szomorkodnia, mert jelen van férjének képviselője, a fia. A védikus írások azt mondják, ātmaiva putro jāyate: a férj testét a fiú képviseli. Szigorú értelemben véve egy asszony sohasem lehet özvegy, ha van egy felnőtt fia. Devahūti sohasem szomorkodott, míg Kapila Muni vele volt, amikor azonban Kapila Muni távozott, nagyon megrendült. Nem a Kardama Munival való világi kapcsolatot fájlalta, hanem az Istenség Személyisége iránti őszinte szeretete miatt szenvedett.
A vers Devahūtit a borját vesztett tehénhez hasonlítja. A tehén, aki elvesztette borját, éjjel-nappal sír. Hasonlóképpen szenvedett Devahūti is. Örökké sírt, s kérlelte barátait, rokonait: „Kérlek, hozzátok haza a fiamat, hogy élhessek! Másként meghalok!” Az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránti rendkívül erős ragaszkodása saját fia iránti ragaszkodásként nyilvánult meg, mégis lelki áldással járt. Egy halandó fiúhoz való ragaszkodás arra kényszeríti az embert, hogy az anyagi létben maradjon, míg ha ugyanezt a ragaszkodást a Legfelsőbb Úrra irányítja, az a lelki világba emeli fel, az Úr társaságába.
Minden nő szert tehet azokra a tulajdonságokra, amelyekkel Devahūti rendelkezett, és így szintén a Legfelsőbb Istenség lehet a fia. Ha az Istenség Legfelsőbb Személyisége meg tud jelenni Devahūti fiaként, akkor bármelyik nő fiaként megjelenhet, ha az a nő méltó arra. Ha valakinek a Legfelsőbb Úr születik meg fiaként, akkor megkapja azt az áldást, hogy egy jó fiút nevelhet fel ebben a világban, s ezzel egy időben felemelkedhet a lelki világba, hogy személyesen élvezhesse az Istenség Személyiségének társaságát.