HU/SB 3.4.2
2. VERS
- teṣāṁ maireya-doṣeṇa
- viṣamīkṛta-cetasām
- nimlocati ravāv āsīd
- veṇūnām iva mardanam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
teṣām–nekik; maireya–a mámornak; doṣeṇa–a hibák által; viṣamīkṛta–elvesztette egyensúlyát; cetasām–azoknak, akiknek elméje; nimlocati–lenyugszik; ravau–a nap; āsīt–történik; veṇūnām–a bambuszoknak; iva–mint; mardanam–pusztítás.
FORDÍTÁS
Ahogy a bambuszok súrlódása pusztítást eredményez, úgy következett be pusztulásuk, amikor napnyugtakor a mámor vétkeinek hatására elvesztették elméjük békességét.
MAGYARÁZAT
Ha az erdőben tűzre van szükség, a Legfelsőbb akaratából a bambuszok közötti súrlódásnak köszönhetően a tűz fellobban. Yadu leszármazottjai éppen így mindannyian az Úr akaratából haltak meg, önmagukat elpusztítva. Mint ahogyan lehetetlen, hogy az erdő mélyén emberi erőfeszítésnek köszönhetően támadjon tűz, ugyanígy nem volt olyan hatalom az univerzumban, amely le tudta volna győzni Yadu leszármazottjait, akiket az Úr védelmezett. Az Úr azt akarta, hogy így pusztuljanak el, ők pedig engedelmeskedtek utasításának, ahogy erre a tad-anujñāta szó is utal.