HU/SB 3.4.35
35. VERS
- ātmānaṁ ca kuru-śreṣṭha
- kṛṣṇena manasekṣitam
- dhyāyan gate bhāgavate
- ruroda prema-vihvalaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ātmānam–maga; ca–szintén; kuru-śreṣṭha–ó, Kuruk legkiválóbbja; kṛṣṇena–Kṛṣṇa által; manasā–az elme által; īkṣitam–emlékezett; dhyāyan–így gondolva rá; gate–távozva; bhāgavate–a bhaktának; ruroda–hangosan sírt; prema-vihvalaḥ–elárasztva a szeretet eksztázisával.
FORDÍTÁS
Amikor Vidura megértette, hogy az Úr Kṛṣṇa [miközben elhagyta ezt a világot] emlékezett rá, túláradó szeretetteljes eksztázisában hangosan sírni kezdett.
MAGYARÁZAT
Vidurát a szeretet eksztázisa árasztotta el, amikor megértette, hogy az Úr Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége utolsó pillanatában rá gondolt. Noha jelentéktelennek tartotta magát, indokolatlan kegyéből az Úr emlékezett rá. Vidura ezt nagy kegynek tekintette, ezért sírva fakadt. Ez a sírás az odaadó szolgálatban tett fejlődés legmagasabb szintje. Aki szeretetében képes az Úrért sírni, az kétségkívül sikeres az odaadó szolgálatban.