HU/SB 3.4.9
9. VERS
- tasmin mahā-bhāgavato
- dvaipāyana-suhṛt-sakhā
- lokān anucaran siddha
- āsasāda yadṛcchayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasmin–ekkor; mahā-bhāgavataḥ–az Úr nagy bhaktája; dvaipāyana–Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsának; suhṛt–jóakarója; sakhā–barátja; lokān–a három világ; anucaran–utazva; siddhe–abban az āśramában; āsasāda–megérkezett; yadṛcchayā–saját tökéletes elhatározásából.
FORDÍTÁS
Ez idő tájt Maitreya, az Úr nagy bhaktája és a nagy bölcs, Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa barátja és jóakarója a világ számtalan táján tett vándorlása során eljutott erre a helyre is, saját tökéletes elhatározásából.
MAGYARÁZAT
Maitreya Maharṣi Parāśarának, Vyāsadeva apjának a tanítványa volt, így Vyāsadeva és Maitreya barátok és egymás jóakarói voltak. Valamilyen szerencsés véletlen folytán Maitreya rátalált arra helyre, ahol az Úr Śrī Kṛṣṇa éppen pihent. Az Úrral találkozni nem mindennapi esemény. Maitreya nagy bölcs és művelt filozófus volt, de nem volt az Úr tiszta bhaktája, ezért azt, hogy találkozhatott ebben az időpontban az Úrral, valószínűleg annak köszönhette, hogy tudtán kívül odaadó szolgálatot végzett (ajñāta-sukṛti). A tiszta bhakták mindig tiszta odaadó cselekedetekben merülnek el, ezért természetes, hogy találkoznak az Úrral. De amikor azok találkoznak Vele, akik nem érték még el a kellő szintet, az előre nem látott szerencséjüknek köszönhető, amely véletlenszerű odaadó szolgálatuk következménye.