HU/SB 4.19.23


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


23. VERS

yāni rūpāṇi jagṛhe
indro haya-jihīrṣayā
tāni pāpasya khaṇḍāni
liṅgaṁ khaṇḍam ihocyate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yāni—mindazok; rūpāṇi—formák; jagṛhe—elfogadott; indraḥ—a mennyek királya; haya—a ló; jihīrṣayā—arra vágyva, hogy ellopja; tāni—mindazok; pāpasya—a bűnös cselekedeteknek; khaṇḍāni—jelei; liṅgam—a jelkép; khaṇḍam—a khaṇḍa szó; iha—itt; ucyate—mondják.


FORDÍTÁS

Azok a formák, melyeket Indra kolduló szerzetesként felvett, mert arra vágyott, hogy megszerezze a lovat, mind az ateista filozófia jelképei voltak.


MAGYARÁZAT

A védikus civilizáció szerint a sannyāsa egyike a leglényegesebb tényezőknek a varṇa-āśrama intézmény felépítésében. A sannyāsa rendbe az ācāryák paramparā rendszerét követve léphet az ember. Napjainkban azonban sok állítólagos sannyāsī vagy kolduló szerzetes nem érti meg az Isten-tudatot. Ezt a fajta sannyāsát Indra vezette be, mert féltékeny volt Pṛthu Mahārājára, s ez most újra megjelenik a Kali-korban. Korunkban gyakorlatilag nincsen hiteles sannyāsī. Senki sem vezethet be semmilyen új rendszert a védikus életformába. Ha valaki rosszindulatból ezt teszi, azt pāṣaṇḍīnak, ateistának nevezik. A vaiṣṇava Tantrában ez áll:

yas tu nārāyaṇaṁ devaṁ
brahma-rudrādi-daivataiḥ
samatvenaiva vīkṣeta
sa pāṣaṇḍī bhaved dhruvam

Noha tilos, mégis sok-sok pāṣaṇḍī van, akik olyan új megszólításokat találnak ki, mint például daridra-nārāyaṇa és svāmī-nārāyaṇa, pedig még a nagy félistenek, Brahmā és Śiva sem állhatnak azonos szinten Nārāyaṇával.