HU/SB 4.19.34
34. VERS
- māsmin mahārāja kṛthāḥ sma cintāṁ
- niśāmayāsmad-vaca ādṛtātmā
- yad dhyāyato daiva-hataṁ nu kartuṁ
- mano ’tiruṣṭaṁ viśate tamo ’ndham
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mā—ne; asmin—ebben; mahā-rāja—ó, király; kṛthāḥ—tedd; sma—ahogy a múltban tették; cintām—az elme izgatása; niśāmaya—kérlek, gondold végig; asmat—enyém; vacaḥ—szavakat; ādṛta-ātmā—nagyon tisztelettudó lévén; yat—mert; dhyāyataḥ—neki, aki gondolkodik; daiva-hatam—amit a gondviselés akadályoz; nu—bizonyára; kartum—tenni; manaḥ—az elme; ati-ruṣṭam—nagyon dühös; viśate—belép; tamaḥ—sötétség; andham—sűrű.
FORDÍTÁS
Kedves királyom, ne légy izgatott, s ne aggódj amiatt, hogy a sors akadályokat gördített utadba, és így nem tudtad megfelelően elvégezni az áldozatokat! Kérlek, hallgasd szavaim nagy tisztelettel! Mindig emlékeznünk kell arra, hogy bármi történjék a gondviselés elrendezéséből, nem szabad nagyon szomorkodnunk miatta. Minél inkább próbálkozunk, hogy helyes mederbe tereljük e rendellenes eseményeket, annál inkább az anyagias gondolkodás sötét birodalmába hatolunk.
MAGYARÁZAT
Megesik, hogy egy szent életű vagy nagyon vallásos embernek megpróbáltatásokkal kell szembenéznie az életben. Az ilyen eseményeket a sors elrendezésének kell tekintenünk, s noha lehet, hogy megvan az okunk rá, hogy boldogtalanok legyünk, mégsem szabad azzal próbálkoznunk, hogy megváltoztassuk e visszás eseményeket, mert minél jobban belebonyolódunk megoldásukba, annál mélyebbre süllyedünk az anyagi aggodalom sötétségének régiójában. Az Úr Kṛṣṇa szintén adott nekünk tanácsot ezzel kapcsolatban. El kell tűrnünk az eseményeket, s nem szabad, hogy felzaklassanak bennünket.