HU/SB 4.2.14-15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14-15. VERSEK

pretāvāseṣu ghoreṣu
pretair bhūta-gaṇair vṛtaḥ
aṭaty unmattavan nagno
vyupta-keśo hasan rudan
citā-bhasma-kṛta-snānaḥ
preta-sraṅ-nrasthi-bhūṣaṇaḥ
śivāpadeśo hy aśivo
matto matta-jana-priyaḥ
patiḥ pramatha-nāthānāṁ
tamo-mātrātmakātmanām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

preta-āvāseṣu—ahol a holttesteket égetik; ghoreṣu—borzalmas; pretaiḥ—a preták; bhūta-gaṇaiḥ—a bhūták; vṛtaḥ—társaságában; aṭati—megy; unmatta-vat—mint egy őrült; nagnaḥ—meztelenül; vyupta-keśaḥ—zilált hajjal; hasan—nevetve; rudan—sírva; citā—a halottégető máglyának; bhasma—a hamvaival; kṛta-snānaḥ—megfürödve; preta—a holtak koponyáinak; srak—füzérével ékesítve; nṛ-asthi-bhūṣaṇaḥ—a halottak csontjai díszítik; śiva-apadeśaḥ—aki csak nevében śiva, azaz kedvező; hi—mert; aśivaḥ—kedvezőtlen; mattaḥ—őrült; matta-jana-priyaḥ—nagyon kedves az őrült lényeknek; patiḥ—a vezető; pramatha-nāthānām—a pramathák urának; tamaḥ-mātra-ātmaka-ātmanām—azoknak, akik mélyen a tudatlanság kötőerejébe merülnek.


FORDÍTÁS

Szennyes helyeken él, mint amilyen a krematórium, társai szellemek és démonok. Meztelenül jár, mint egy őrült, s néha nevetve, néha sírva a halottégető hamujával szórja be egész testét. Csak alkalomadtán fürdik, s testét koponyákból és csontokból készült füzér díszíti. Ezért csupán a nevében Śiva, azaz kedvező    —    valójában a legőrültebb teremtmény ő, aki mindenkire balszerencsét hoz. A mélyen a tudatlanság kötőerejébe merült élőlények ezért kedvelik őt, s ő a vezérük.


MAGYARÁZAT

Akik nem fürdenek rendszeresen, azok a szellemek és őrültek társaságát élvezik. Az Úr Śiva hozzájuk hasonlónak látszott, neve azonban    —    Śiva    —    valóban illik rá, hiszen végtelenül kegyes azokhoz, akik a tudatlanság kötőerejének sötétségében élnek    —    például a tisztátalan alkoholistákhoz, akik nem mosakodnak rendszeresen. Az Úr Śiva olyan kegyes, hogy menedéket nyújt az ilyen teremtményeknek, és fokozatosan a lelki tudat síkjára emeli őket. Noha ez rendkívül nehéz feladat, az Úr Śiva mégis gondjukat viseli, ezért    —    ahogy a Védák mondják    —    az Úr Śiva minden szempontból kedvező. Társaságában még az ilyen elesett lelkek is felemelkedhetnek. Néha magunk is láthatjuk, hogy amikor a nagy személyiségek az elesett lelkekkel találkoznak, azt nem valamiféle önző cél elérése reményében teszik, hanem az ő érdekükben. Az Úr teremtésében számtalan különféle élőlény él. Vannak, akik a jóság, vannak, akik a szenvedély, vannak, akik a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak. Az Úr Viṣṇu viseli gondját azoknak, akik fejlett, Kṛṣṇa-tudatú vaiṣṇavák, az Úr Brahmā pedig azoknak, akik nagyon ragaszkodnak az anyagi cselekedetekhez, ám az Úr Śiva olyannyira kegyes, hogy gondjaiba veszi azokat, akik a tudatlanság mélyén élnek, s akiknek a viselkedése még az állatokénál is alacsonyabb szinten áll. Emiatt nevezik az Úr Śivát áldást hozónak.