HU/SB 4.24.32


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


32. VERS

maitreya uvāca
ity anukrośa-hṛdayo
bhagavān āha tāñ chivaḥ
baddhāñjalīn rāja-putrān
nārāyaṇa-paro vacaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

maitreyaḥ uvāca—Maitreya, a nagy bölcs folytatta; iti—így; anukrośa-hṛdayaḥ—nagyon melegszívű; bhagavān—az úr; āha—mondta; tān—a Pracetāknak; śivaḥ—az Úr Śiva; baddha-añjalīn—akik összetett kézzel álltak; rāja-putrān—a király fiai; nārāyaṇa-paraḥ—az Úr Śiva, Nārāyaṇa nagy bhaktája; vacaḥ—szavak.


FORDÍTÁS

Maitreya, a nagy szent így szólt: Indokolatlan kegyéből a magasztos személyiség, az Úr Śiva, az Úr Nārāyaṇa nagy bhaktája folytatta szavait a király fiaihoz, akik összetett kézzel álltak.


MAGYARÁZAT

Az Úr Śiva önként jelent meg, hogy megáldja a király fiait, s a hasznukra legyen. Személyesen énekelte a mantrát, hogy még hatásosabb legyen, s azt javasolta, hogy a király fiai (rāja-putra) szintén énekeljék. Amikor egy mantra egy nagy bhakta ajkairól hangzik el, még nagyobb hatása van. Noha a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra önmagában is erőteljes, a tanítvány az avatás alkalmával kapja meg a lelki tanítómesterétől, mert amikor a lelki tanítómester énekli, hatása megsokszorozódik. Az Úr Śiva azt tanácsolta a királyfiaknak, hogy figyelmesen hallgassák, mert ha nem figyelnek, azzal sértést követnek el.