HU/SB 4.9.39-40
39-40. VERSEK
- sad-aśvaṁ ratham āruhya
- kārtasvara-pariṣkṛtam
- brāhmaṇaiḥ kula-vṛddhaiś ca
- paryasto ’mātya-bandhubhiḥ
- śaṅkha-dundubhi-nādena
- brahma-ghoṣeṇa veṇubhiḥ
- niścakrāma purāt tūrṇam
- ātmajābhīkṣaṇotsukaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sat-aśvam—kitűnő lovak húzták; ratham—szekér; āruhya—felszállva; kārtasvara-pariṣkṛtam—arany ötvösmunkával díszített; brāhmaṇaiḥ—brāhmaṇákkal; kula-vṛddhaiḥ—a család idősebb tagjaival együtt; ca—szintén; paryastaḥ—körülvéve; amātya—hivatalnokokkal és miniszterekkel; bandhubhiḥ—és barátokkal; śaṅkha—kagylókürtök; dundubhi—és üstdobok; nādena—a hanggal; brahma-ghoṣeṇa—védikus mantrák éneklésével; veṇubhiḥ—fuvolákkal; niścakrāma—kijött; purāt—a városból; tūrṇam—nagy sietve; ātma-ja—fiát; abhīkṣaṇa—látni; utsukaḥ—nagyon vágyik.
FORDÍTÁS
Ezek után Uttānapāda király, aki alig várta, hogy újra megpillanthassa elveszett fia arcát, egy kitűnő lovak húzta, arany ötvösmunkával díszített hintóba szállt. Számos bölcs brāhmaṇát is magával vitt, a család valamennyi éltes tagjával, valamint hivatalnokaival, minisztereivel és bensőséges barátaival együtt, és sietve elhagyta a várost. A díszes felvonulást kagylókürtök, üstdobok, fuvolák és a védikus mantrák jó szerencsét jelző, áldásos hangja kísérte.