HU/SB 5.5.33
33. VERS
- tasya ha yaḥ purīṣa-surabhi-saugandhya-vāyus taṁ deśaṁ daśa-yojanaṁ samantāt surabhiṁ cakāra.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya—Övé; ha—valóban; yaḥ—ami; purīṣa—az ürüléknek; surabhi—az illatával; saugandhya—kellemes illatú; vāyuḥ—a levegő; tam—az; deśam—a vidék; daśa—egészen tízig; yojanam—yojana (egy yojana nyolc mérföld); samantāt—körös-körül; surabhim—illatossá; cakāra—tette.
FORDÍTÁS
Az Úr Ṛṣabhadeva ebben az állapotban maradt, így aztán az emberek nem zavarták Őt. Ürülékének és vizeletének azonban nem volt rossz szaga, ellenkezőleg: olyan kellemes illata volt, hogy a vidéken nyolcvan mérföldről érezni lehetett.
MAGYARÁZAT
Ebből a leírásból kétségtelenül elfogadhatjuk, hogy az Úr Ṛṣabhadeva transzcendentális gyönyörben élt. Ürüléke és vizelete teljes mértékben különbözött az anyagi ürüléktől és vizelettől, hiszen illatos volt. A tehéntrágyát még az anyagi világban is tisztának tekintik, és fertőtlenítő hatást tulajdonítanak neki. A tehéntrágyának még akkor sem lesz rossz szaga és nem okoz zavart senkinek, ha egész hegyeket tárolunk belőle. Biztosra vehetjük, hogy a lelki világban az ürüléknek és a vizeletnek is kellemes illata van. Az Úr Ṛṣabhadeva ürüléke és vizelete az egész légkört kellemessé varázsolta.