HU/SB 5.6.17
17. VERS
- yasyām eva kavaya ātmānam avirataṁ vividha-vṛjina-saṁsāra-paritāpopatapyamānam anusavanaṁ snāpayantas tayaiva parayā nirvṛtyā hy apavargam ātyantikaṁ parama-puruṣārtham api svayam āsāditaṁ no evādriyante bhagavadīyatvenaiva parisamāpta-sarvārthāḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasyām eva—amiben (a Kṛṣṇa-tudatban vagy az odaadó szolgálat nektárjában); kavayaḥ—a művelt tudósok vagy filozófusok lelki fejlődése; ātmānam—az önvaló; aviratam—állandóan; vividha—különféle; vṛjina—bűnökkel teli; saṁsāra—az anyagi létben; paritāpa—a gyötrelmekkel teli élethelyzetből; upatapyamānam—szenvedés; anusavanam—szüntelen; snāpayantaḥ—fürdenek; tayā—azáltal; eva—bizonyára; parayā—nagy; nirvṛtyā—boldogsággal; hi—bizonyára; apavargam—felszabadulás; ātyantikam—megszakítás nélküli; parama-puruṣa-artham—az ember által elérhető eredmények közül a legjobb; api—bár; svayam—maga; āsāditam—elért; no—nem; eva—bizonyára; ādriyante—az elérésére törekedni; bhagavadīyatvena eva—amiatt, hogy kapcsolatban áll az Istenség Legfelsőbb Személyiségével; parisamāpta-sarva-arthāḥ—akik megszabadultak minden anyagi vágytól.
FORDÍTÁS
A bhakták mindig az odaadó szolgálatban fürdenek, hogy megszabaduljanak az anyagi lét megannyi megpróbáltatásától. Ezáltal a legmagasabb rendű gyönyört élvezik, s maga a felszabadulás jön el hozzájuk személyesen, hogy szolgálja őket. Ők azonban nem fogadják el ezt a szolgálatot, még akkor sem, ha Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége kínálja fel nekik. A bhakták számára a felszabadulás [mukti] teljesen lényegtelen, mert az Úr transzcendentális szerető szolgálatát elérve szert tettek minden másra, amire vágyhattak, és felülemelkedtek minden anyagi vágyon.
MAGYARÁZAT
Az Úr odaadó szolgálata a legnagyobb eredmény, amit elérhet az, aki meg akar szabadulni az anyagi lét megpróbáltatásaitól. Ahogy a Bhagavad-gītāban (BG 6.20-23) áll, yaṁ labdhvā cāparaṁ lābhaṁ manyate nādhikaṁ tataḥ: „Ide eljutva az ember úgy gondolja, ennél nagyobb kincsre sohasem tehet szert.” Amikor valaki elnyeri az Úr szolgálatát, ami nem különbözik az Úrtól, többé nem vágyik semmi anyagira. Mukti annyit jelent, mint megszabadulni az anyagi léttől. Bilvamaṅgala Ṭhākura azt mondja: muktiḥ mukulitāñjaliḥ sevate ’smān. Egy bhakta számára a mukti nem nagy eredmény. Mukti azt jelenti, hogy az ember visszakerül örök helyzetébe. Az élőlények örök helyzete az, hogy valamennyien az Úr szolgái, ezért amikor egy élőlény az Úr szerető szolgálatát végzi, már elérte a muktit. Éppen ezért egy bhakta nem vágyik a muktira, még akkor sem, ha Maga a Legfelsőbb Úr kínálja fel neki.