HU/SB 6.12.20


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

bhavān atārṣīn māyāṁ vai
vaiṣṇavīṁ jana-mohinīm
yad vihāyāsuraṁ bhāvaṁ
mahā-puruṣatāṁ gataḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhavān—jómagad; atārṣīt—felülemelkedtél; māyām—az illuzórikus energián; vai—valójában; vaiṣṇavīm—az Úr Viṣṇué; jana-mohinīm—ami megtéveszti az embereket; yat—mivel; vihāya—feladva; āsuram—a démonoknak; bhāvam—a mentalitását; mahā-puruṣatām—egy kiváló bhakta helyzetét; gataḥ—elérted.


FORDÍTÁS

Felülkerekedtél az Úr Viṣṇu illuzórikus energiáján, és mivel így felszabadultál, megváltál a démonikus gondolkodástól, és a nagy bhakták szintjére emelkedtél.


MAGYARÁZAT

Az Úr Viṣṇu a mahā-puruṣa, ezért aki vaiṣṇava lesz, az a mahā-pauruṣya helyzetébe kerül. Parīkṣit Mahārāja ezt a helyzetet érte el. A Padma Purāṇa leírja, hogy egy félisten és egy démon között az a különbség, hogy a félisten az Úr Viṣṇu bhaktája, míg a démon ennek épp az ellenkezője. Viṣṇu-bhaktaḥ smṛto daiva āsuras tad-viparyayaḥ. Vṛtrāsurát démonnak tartották, valójában azonban a legkiválóbb bhakta, azaz mahā-pauruṣya volt. Ha valaki valahogyan a Legfelsőbb Úr bhaktája lesz, helyzetétől függetlenül tökéletessé válhat. Ez akkor lehetséges, ha egy tiszta bhakta azzal próbálja szolgálni az Urat, hogy felszabadítja őt. Śukadeva Gosvāmī ezért így szól a Śrīmad-Bhāgavatamban (SB 2.4.18):

kirāta-hūṇāndhra-pulinda-pulkaśā
ābhīra-śumbhā yavanāḥ khasādayaḥ
ye ’nye ca pāpā yad-apāśrayāśrayāḥ
śudhyanti tasmai prabhaviṣṇave namaḥ

„A kirāták, hūṇák, āndhrák, pulindák, pulkaśák, ābhīrák, śumbhák, yavanák, a khasa fajokhoz tartozók és más, bűnös tettekhez szokott emberek is megtisztulhatnak, ha az Úr bhaktáinál keresnek menedéket, mert az Úr a legfelsőbb hatalom. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neki!” Bárki megtisztulhat, ha egy tiszta bhaktánál keres menedéket, és jellemét a tiszta bhakta irányításával formálja. Akkor bárki, még egy kirāta, āndhra vagy pulinda is megtisztulhat, és a mahā-pauruṣya szintjére emelkedhet.