HU/SB 6.12.6
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
6. VERS
- indro na vajraṁ jagṛhe vilajjitaś
- cyutaṁ sva-hastād ari-sannidhau punaḥ
- tam āha vṛtro hara ātta-vajro
- jahi sva-śatruṁ na viṣāda-kālaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
indraḥ—Indra király; na—nem; vajram—a villám; jagṛhe—felvette; vilajjitaḥ—szégyellve; cyutam—leesett; sva-hastāt—saját kezéből; ari-sannidhau—ellensége előtt; punaḥ—ismét; tam—neki; āha—mondta; vṛtraḥ—Vṛtrāsura; hare—ó, Indra; ātta-vajraḥ—villámod felvéve; jahi—öld meg; sva-śatrum—ellenséged; na—nincs; viṣāda-kālaḥ—idő a bánkódásra.
FORDÍTÁS
Mivel ellensége szeme láttára kiejtette a villámot a kezéből, Indra úgyszólván vereséget szenvedett, s rettentően szégyenkezett. Nem merte újra felvenni fegyverét, ám Vṛtrāsura egyre csak biztatta: „Ragadd meg villámodat, és öld meg az ellenséged! Most nincs idő arra, hogy a sorsod felett bánkódj!”