HU/SB 6.5.12
12. VERS
- eka eveśvaras turyo
- bhagavān svāśrayaḥ paraḥ
- tam adṛṣṭvābhavaṁ puṁsaḥ
- kim asat-karmabhir bhavet
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ekaḥ—egy; eva—valójában; īśvaraḥ—legfelsőbb irányító; turyaḥ—a negyedik transzcendentális kategória; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; sva-āśrayaḥ—független, mivel saját Maga menedéke; paraḥ—túl ezen az anyagi teremtésen; tam—Őt; adṛṣṭvā—nem látni; abhavam—aki nem született vagy teremtetett; puṁsaḥ—egy embernek; kim—mi haszna; asat-karmabhiḥ—ideiglenes gyümölcsöző tettekkel; bhavet—lehet.
FORDÍTÁS
[Nārada Muni elmondta, hogy van egy olyan birodalom, ahol csupán egyetlen férfi él. A Haryaśvák megfejtették e kijelentés értelmét.] Az Istenség Legfelsőbb Személyisége az egyetlen élvező, aki mindenhol mindent lát. Teljességében rendelkezik a hat fenséggel, és mindenki mástól tökéletesen független. Soha sincs kitéve az anyagi természet három kötőereje befolyásának, mert mindig transzcendentális, az anyagi teremtés fölött áll. Ha az emberi társadalom tagjai fejlett tudásukkal és tetteik révén nem értik meg Őt, a Legfelsőbbet, hanem macskákhoz és kutyákhoz hasonlóan csak éjt nappallá téve erejüket megfeszítve dolgoznak az ideiglenes boldogságért, mi haszna akkor a tetteiknek?
MAGYARÁZAT
Nārada Muni egy olyan birodalomról beszélt, ahol csupán egyetlen, vetélytárs nélküli király él. Az egész lelki világnak és főképpen a kozmikus megnyilvánulásnak egyetlen tulajdonosa vagy élvezője van: az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki az anyagi megnyilvánulás fölött áll. Az Urat ezért ez a vers turyának nevezi, ami azt jelenti, hogy a negyedik dimenzióban létezik. Emellett abhavának is hívják. A bhava szó, ami azt jelenti, hogy „megszületik”, a bhū, azaz „lenni” szóból származik. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 8.19) mondja, bhūtvā bhūtvā pralīyate: az anyagi világban élő lényeknek újra és újra meg kell születniük és el kell pusztulniuk. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonban nem bhūtvā és nem is pralīyate. Ő örökkévaló, azaz nem kényszerül arra, hogy megszülessen, mint az emberi lények vagy az állatok, akik amiatt, hogy nem tudnak a lélekről, újra és újra megszületnek és meghalnak. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa nem kényszerül ilyen testcserékre, és akinek erről más a véleménye, az ostoba (avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritam (BG 9.11)). Nārada Muni azt tanácsolja, hogy az emberi lények ne vesztegessék idejüket azzal, hogy csak ugrálnak, mint a macskák és a majmok, minden valódi haszon nélkül. Az emberi lénynek kötelessége, hogy megértse az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.