HU/SB 6.5.18
18. VERS
- aiśvaraṁ śāstram utsṛjya
- bandha-mokṣānudarśanam
- vivikta-padam ajñāya
- kim asat-karmabhir bhavet
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aiśvaram—Isten, vagyis a Kṛṣṇa-tudat megértéséhez vezet; śāstram—a védikus irodalom; utsṛjya—feladva; bandha—a kötelék; mokṣa—és a felszabadulásnak; anudarśanam—tájékoztat az utakról; vivikta-padam—megkülönböztetvén a szellemet az anyagtól; ajñāya—nem ismerve; kim asat-karmabhiḥ bhavet—mi haszna lehet az ideiglenes gyümölcsöző tetteknek.
FORDÍTÁS
[Nārada Muni beszélt egy hattyúról is. A hattyúról ez a vers ad magyarázatot.] A védikus írások [śāstrák] szemléletesen leírják, hogyan lehet megérteni a Legfelsőbb Urat, minden anyagi és lelki energia forrását, sőt e két energiáról is részletes magyarázatot nyújtanak. A hattyú [haṁsa] az, aki különbséget tesz az anyag és a lélek között, aki mindenből kiválasztja a lényeget, s aki elmagyarázza, hogy mi okozza a lekötöttséget, s mi vezet a felszabaduláshoz. A szentírások szavai különféle hangvibrációkból állnak. Mit nyer az az ostoba gazember, aki az átmeneti cselekedetek kedvéért mellőzi e śāstrák tanulmányozását?
MAGYARÁZAT
A Kṛṣṇa-tudatos mozgalom nagyon szeretné bemutatni a védikus irodalmat a modern nyelveken, különösképpen olyan nyugati nyelveken, amilyen az angol, a francia és a német. A nyugati világ vezetői, az amerikaiak és az európaiak a modern civilizáció bálványaivá váltak, mert a nyugati emberek nagyon jól értenek az anyagi civilizáció fejlődése érdekében végzett átmeneti tettekhez. A józan ember azonban látja, hogy ezeknek a nagy horderejű cselekedeteknek annak ellenére, hogy talán nagyon fontosak az ideiglenes élet során, semmi közük az örök élethez. Az egész világ a nyugat materialista civilizációját utánozza, ezért a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom a szanszkrit nyelven lejegyzett védikus írásokat a nyugati nyelvekre lefordítva nagyon szeretné tudásban részesíteni a nyugati embereket.
A vivikta-padam szó az élet céljára vonatkozó logikai viták útját jelenti. Ha valaki nem beszél arról, ami fontos az életben, sötétség borul rá, és a puszta létéért kell küzdenie. Mi haszna van akkor a nagy tudásának? A nyugat emberei látják, hogy noha mindent megtesznek az egyetemi oktatás érdekében, diákjaikból mégis hippik lesznek. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalom azonban megpróbálja Kṛṣṇa szolgálata felé terelni a félrevezetett, kábítószerező diákokat, s olyan tevékenységekben ad nekik elfoglaltságot, melyek a leghasznosabbak az emberi társadalom számára.