HU/SB 6.5.38


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


38. VERS

evaṁ tvaṁ niranukrośo
bālānāṁ mati-bhid dhareḥ
pārṣada-madhye carasi
yaśo-hā nirapatrapaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

evam—így; tvam—te (Nārada); niranukrośaḥ—szánalom nélkül; bālānām—az ártatlan, tapasztalatlan fiúknak; mati-bhit—beszennyezve a tudatát; hareḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; pārṣada-madhye—személyes társai között; carasi—utazva; yaśaḥ-hā—rágalmazva az Istenség Legfelsőbb Személyiségét; nirapatrapaḥ—(bár nem tudod mit teszel, mégis bűnt követsz el) szégyentelenül.


FORDÍTÁS

Prajāpati Dakṣa folytatta: Azzal, hogy erőszakot követsz el más élőlények ellen, és mégis azt mondod magadról, hogy az Úr Viṣṇu társa vagy, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét gyalázod. Fölöslegesen felébresztetted a lemondás gondolatát az ártatlan fiúkban, ezért szégyentelen és könyörtelen vagy. Hogyan vándorolhattál együtt a Legfelsőbb Úr közvetlen társaival?


MAGYARÁZAT

Prajāpati Dakṣa mentalitásával manapság is találkozunk. Amikor fiatal fiúk csatlakoznak a Kṛṣṇa-tudatos mozgalomhoz, apjuk és úgynevezett gyámjaik nagyon dühösek a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom hirdetőire, mert azt gondolják, hogy fiaikat szükségtelenül rávették arra, hogy megfosszák magukat az evés, ivás és szórakozás anyagi élvezetétől. A karmīk, a gyümölcsöző tetteket végzők azt hiszik, hogy az embernek a legteljesebb mértékben élveznie kell jelenlegi életét az anyagi világban, és valamennyi jámbor cselekedetet is kell végeznie, hogy következő életében a további élvezet érdekében felsőbb bolygórendszerekbe emelkedjen. Egy yogī azonban, főként egy bhakti-yogī, közönyös az anyagi világ véleményével szemben. Nem kíván a félistenek felsőbb bolygórendszereibe kerülni, hogy a fejlett anyagi civilizációban hosszú életet élvezzen. Ahogy Prabodhānanda Sarasvatī mondja, kaivalyaṁ narakāyate tridaśa-pūr ākāśa-puṣpāyate: egy bhakta számára a Brahman-létbe olvadás egyenlő a pokollal, a félistenek felsőbb bolygórendszerében élni pedig olyan, akár egy lidércfény, fantazmagória, ami a valóságban egyáltalán nem létezik. A tiszta bhaktát nem érdekli a yoga tökéletessége, a felsőbb bolygórendszerekbe tett utazás vagy a Brahmannal való eggyé válás. Egyedül az érdekli, hogy odaadó szolgálatot végezhessen az Istenség Személyiségének. Prajāpati Dakṣa karmī volt, ezért képtelen volt felbecsülni azt a hatalmas szolgálatot, amit Nārada Muni tett tizenegyezer fiának. Még azzal is megvádolta Nārada Munit, hogy bűnös, és az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulva az Urat is gyalázta. Így bírálta meg Dakṣa Nārada Munit, mondván, hogy sértéseket követ el az Úr ellen, noha az Úr társaként ismerik.