HU/SB 6.5.42


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


42. VERS

yan nas tvaṁ karma-sandhānāṁ
sādhūnāṁ gṛhamedhinām
kṛtavān asi durmarṣaṁ
vipriyaṁ tava marṣitam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat—ami; naḥ—nekünk; tvam—te; karma-sandhānām—aki szigorúan követed a gyümölcsöző rituális szertartásokat a Védák utasításai szerint; sādhūnām—akik becsületesek vagyunk (mert becsületesen a fejlettebb társadalmi életszínvonalra és a test kényelmére törekszünk); gṛha-medhinām—noha van feleségünk és gyermekünk; kṛtavān asi—teremtett; durmarṣam—elviselhetetlen; vipriyam—rossz; tava—tiéd; marṣitam—megbocsátott.


FORDÍTÁS

Noha családban élek, feleségemmel és gyermekeimmel, becsületesen követem a védikus utasításokat azzal, hogy gyümölcsöző cselekedeteket végzek, hogy bűnös visszahatások nélkül élvezzem az életet. Számtalan különböző yajñát végrehajtottam, köztük a deva-yajñát, a ṛṣi-yajñát, a pitṛ-yajñát és a nṛ-yajñát. Mivel ezeket a yajñákat vratáknak [fogadalmaknak] nevezik, gṛhavrataként ismernek. Sajnos nagy szomorúságot okoztál nekem azzal, hogy ok nélkül rossz irányba, a lemondás útjára terelted fiaimat. Ezt egyszer még el lehet nézni.


MAGYARÁZAT

Prajāpati Dakṣa azt akarta bebizonyítani, milyen türelmes volt, hogy egy szót sem szólt, amikor Nārada Muni minden ok nélkül rávette tízezer ártatlan fiát, hogy lépjen a lemondás útjára. A családosokat néha azzal vádolják, hogy gṛhamedhīk, mert a gṛhamedhīk elégedettek a lelki fejlődést nélkülöző családi élettel. A gṛhasthák azonban mások, mert bár családban élnek, feleségükkel és gyermekeikkel, lelki fejlődésre törekszenek. Prajāpati Dakṣa bizonyítani szerette volna, milyen nagylelkű volt Nārada Munihoz. Kihangsúlyozta, hogy amikor Nārada Muni először vezette félre fiait, nem tett semmit; kedves és toleráns volt. Amikor azonban Nārada Muni másodszor is tévútra vezette fiait, azt nagyon sajnálta. Ezért bizonyítani akarta, hogy noha Nārada Muni sādhunak öltözik, valójában nem az, ő pedig annak ellenére, hogy családos, nagyobb sādhu, mint Nārada Muni.