HU/SB 6.7.27
27. VERS
- śrī-devā ūcuḥ
- vayaṁ te ’tithayaḥ prāptā
- āśramaṁ bhadram astu te
- kāmaḥ sampādyatāṁ tāta
- pitṝṇāṁ samayocitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-devāḥ ūcuḥ—a félistenek mondták; vayam—mi; te—tiéd; atithayaḥ—vendégek; prāptāḥ—megérkeztünk; āśramam—lakhelyedre; bhadram—szerencse; astu—legyen; te—veled; kāmaḥ—a vágy; sampādyatām—legyen végrehajtva; tāta—ó, kedves; pitṝṇām—nekünk, akik olyanok vagyunk, mint apáid; samayocitaḥ—a mostani időknek megfelelő.
FORDÍTÁS
A félistenek így szóltak: Szeretett Viśvarūpánk, a szerencse legyen veled! Mi, félistenek érkeztünk āśramádba vendégekként. Arra kérünk, próbáld teljesíteni vágyunkat, amennyire csak jelenleg tudod, hiszen mindannyian a szüleid lehetnénk.