HU/SB 6.7.33
33. VERS
- na garhayanti hy artheṣu
- yaviṣṭhāṅghry-abhivādanam
- chandobhyo ’nyatra na brahman
- vayo jyaiṣṭhyasya kāraṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; garhayanti—tiltják; hi—bizonyára; artheṣu—a cél elérésében; yaviṣṭha-aṅghri—egy fiatalabb lótuszlábánál; abhivādanam—hódolatot ajánlani; chandobhyaḥ—a védikus mantrák; anyatra—ezen kívül; na—nem; brahman—ó, brāhmaṇa; vayaḥ—kor; jyaiṣṭhyasya—a rangidősségnek; kāraṇam—az ok.
FORDÍTÁS
A félistenek folytatták: Ne félj attól, hogy megbírálnak, mert fiatalabb vagy nálunk! Ez a szabály a védikus mantrák esetében nem érvényes. Ha nem a védikus mantrák énekléséről van szó, a rangidősséget a kor határozza meg, de az ember még egy fiatalabb személynek is felajánlhatja tiszteletteljes hódolatát, ha az jól ért a védikus mantrák énekléséhez. Éppen ezért bár fiatalabb vagy nálunk, nem kell tétováznod, hogy a papunk légy-e.
MAGYARÁZAT
Az írások azt mondják: vṛddhatvam vayasā vinā, lehet valaki rangidős akkor is, ha korát tekintve nem idősebb másoknál. Ha valaki nem öreg, akkor is idősebbnek számít, ha nagy tudással rendelkezik. Viśvarūpa fiatalabb volt a félisteneknél, hiszen az unokaöccsük volt, mégis őt akarták a papjukká tenni, ami azzal járt, hogy el kellett fogadnia a hódolatukat. A félistenek elmagyarázták, hogy emiatt nem szabad húzódoznia attól, hogy a papjuk legyen, hiszen a védikus tudás fejlett szintjén állt. Éppen így Cāṇakya Paṇḍita is azt tanácsolja: nīcād apy uttamaṁ jñānam, még attól is tanulhatunk, aki egy alacsonyabb társadalmi rendhez tartozik. A tanítók a brāhmaṇák, a legmagasabb rendű varṇa tagjai, de egy alacsonyabb rangú családból, például egy kṣatriya, vaiśya vagy akár śūdra családból származó embert is elfogadhatunk tanítóként, ha tudással rendelkezik. Ezt Śrī Caitanya Mahāprabhu is megerősítette, amikor elmondta véleményét Rāmānanda Rāyának (Cc. Madhya 8.128):
- kibā vipra, kibā nyāsī, śūdra kene naya
- yei kṛṣṇa-tattva-vettā, sei ’guru’ haya
Nem számít, hogy valaki brāhmaṇa, śūdra, gṛhastha vagy sannyāsī. Ezek csupán anyagi megjelölések. Egy fejlett lelki szinten álló embernek semmi köze az efféle megjelölésekhez. Ha tehát valaki jól ismeri a Kṛṣṇa-tudat tudományát, akkor az emberi társadalomban betöltött helyzetétől függetlenül lelki tanítómesterré válhat.