HU/SB 7.13.35


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


35. VERS

madhukāra-mahā-sarpau
loke ’smin no gurūttamau
vairāgyaṁ paritoṣaṁ ca
prāptā yac-chikṣayā vayam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

madhukāra—méhek, amelyek virágról virágra szállnak, hogy mézet gyűjtsenek; mahā-sarpau—a nagy kígyó (az óriáskígyó, ami egy helyben marad); loke—a világon; asmin—ez; naḥ—miénk; guru—lelki tanítómesterek; uttamau—első osztályú; vairāgyam—lemondás; paritoṣam ca—és elégedettség; prāptāḥ—elért; yat-śikṣayā—akinek a tanítása által; vayam—mi.


FORDÍTÁS

A méh és az óriáskígyó két nagyszerű lelki tanítómester, akik saját példájukkal tanítanak bennünket arra, hogyan érjük be azzal, hogy keveset gyűjtünk, és hogyan maradjunk egy helyben, egy tapodtat sem mozdulva.