HU/SB 7.14.24
24. VERS
- ta ete śreyasaḥ kālā
- nṝṇāṁ śreyo-vivardhanāḥ
- kuryāt sarvātmanaiteṣu
- śreyo ’moghaṁ tad-āyuṣaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
te—ezért; ete—mindezek (a csillagászati számítások leírásai); śreyasaḥ—kedvező voltának; kālāḥ—idők; nṝṇām—az emberi lények számára; śreyaḥ—áldásos volta; vivardhanāḥ—növekednek; kuryāt—végezze; sarva-ātmanā—más cselekedetek által (nemcsak a śrāddha szertartással); eteṣu—ezekben (az évszakokban); śreyaḥ—áldást (hoz); amogham—és sikert; tat—egy emberi lénynek; āyuṣaḥ—élete hosszának.
FORDÍTÁS
Az évszakoknak ezeket az időpontjait rendkívül kedvezőnek tekintik az emberiség számára. Ezekben az időpontokban kell végeznünk minden kedvező cselekedetet, mert általuk az emberi lény sikert ér el rövid élete alatt.
MAGYARÁZAT
Amikor valaki a természetes evolúción keresztül emberi létformába kerül, attól kezdve maga felelős további előrehaladásáért. A Bhagavad-gītā (BG 9.25) kijelenti: yānti deva-vratā devān, aki a félisteneket imádja, az felemelkedhet, s eljuthat bolygóikra. Yānti mad-yājino ’pi mām: ha pedig valaki az Úr odaadó szolgálatát végzi, hazatér, vissza Istenhez. Az emberi életformában tehát kedvező tetteket kell végrehajtanunk, hogy hazatérhessünk, vissza Istenhez. Az odaadó szolgálat azonban nem függ anyagi feltételektől. Ahaituky apratihatā. Azok számára természetesen, akik az anyagi síkon végeznek gyümölcsöző cselekedeteket, a fent említett időpontok és évszakok rendkívül előnyösek.