HU/SB 8.18.11
11. VERS
- dṛṣṭvāditis taṁ nija-garbha-sambhavaṁ
- paraṁ pumāṁsaṁ mudam āpa vismitā
- gṛhīta-dehaṁ nija-yoga-māyayā
- prajāpatiś cāha jayeti vismitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dṛṣṭvā—látván; aditiḥ—Aditi anya; tam—Őt (az Istenség Legfelsőbb Személyiségét); nija-garbha-sambhavam—saját méhéből született; param—a Legfelsőbb; pumāṁsam—az Istenség Személyisége; mudam—nagy boldogságot; āpa—gondolt; vismitā—nagyon megdöbbenve; gṛhīta—elfogadta; deham—testet, vagyis transzcendentális formát; nija-yoga-māyayā—saját lelki energiáján keresztül; prajāpatiḥ—Kaśyapa Muni; ca—szintén; āha—mondta; jaya—minden dicsőség; iti—így; vismitaḥ—megdöbbenésében.
FORDÍTÁS
Amikor Aditi megpillantotta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki saját lelki energiáján keresztül egy transzcendentális testet elfogadva az ő méhéből jelent meg, megdöbbent, s nagyon boldog volt. A gyermek láttán Prajāpati Kaśyapa nagy örömében és ámulatában felkiáltott: „Jaya! Jaya!”