HU/SB 8.22.26
26. VERS
- janma-karma-vayo-rūpa-
- vidyaiśvarya-dhanādibhiḥ
- yady asya na bhavet stambhas
- tatrāyaṁ mad-anugrahaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
janma—azáltal, hogy előkelő családban születik; karma—csodálatos, jámbor tettekkel; vayaḥ—a korral, különösen a fiatalsággal, amikor az ember sok dolog végrehajtására képes; rūpa—személyes szépséggel, amely mindenkit vonz; vidyā—műveltséggel; aiśvarya—gazdagsággal; dhana—vagyonnal; ādibhiḥ—más kincsekkel is; yadi—ha; asya—a tulajdonosé; na—nem; bhavet—ott van; stambhaḥ—büszkeség; tatra—ilyen helyzetben; ayam—egy ember; mat-anugrahaḥ—úgy kell rá tekinteni, hogy elnyerte különleges kegyemet.
FORDÍTÁS
Ha egy emberi lény előkelő vagy magas rangú családban születik meg, ha csodálatos tetteket hajt végre, ha fiatal, ha szép, nagyon művelt és gazdag, s ha mégsem büszke a kincseire, tudnunk kell róla, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége különleges kegyével áldotta meg.
MAGYARÁZAT
Ha valaki rendelkezik ezekkel a kincsekkel, és mégsem büszke, az azt jelenti, hogy teljesen a tudatában van annak, hogy mindent az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyének köszönhet, s ezért minden tulajdonát az Úr szolgálatába állítja. Egy bhakta nagyon jól tudja, hogy minden, még teste is a Legfelsőbb Úré. Ha valaki tökéletesen, ilyen Kṛṣṇa-tudatban él, tudnunk kell róla, hogy elnyerte az Istenség Legfelsőbb Személyisége különleges kegyét. A végkövetkeztetés az, hogy ha valaki elveszíti a vagyonát, ne gondoljuk, hogy megkapta az Úr különleges kegyét. Az Úr rendkívüli kegye az, ha valaki továbbra is gazdag marad, de nem lesz alaptalanul büszke, s nem hiszi azt, hogy ő mindennek a tulajdonosa.