HU/SB 9.20.13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

śrī-śakuntalovāca
viśvāmitrātmajaivāhaṁ
tyaktā menakayā vane
vedaitad bhagavān kaṇvo
vīra kiṁ karavāma te


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-śakuntalā uvāca—Śrī Śakuntalā válaszolt; viśvāmitra-ātmajā—Viśvāmitra leánya; eva—valójában; aham—én (vagyok); tyaktā—elhagyott; menakayā—Menakā; vane—az erdőben; veda—tudja; etat—mindezen eseményeket; bhagavān—a leghatalmasabb szent; kaṇvaḥ—Kaṇva Muni; vīra—ó, hős; kim—mit; karavāma—tehetek; te—érted.


FORDÍTÁS

Śakuntalā így szólt: Viśvāmitra leánya vagyok. Anyám, Menakā az erdőben hagyott. Ó, hős! A leghatalmasabb szent, Kaṇva Muni tud minderről. Most kérlek, áruld el, miben lehetek szolgálatodra!


MAGYARÁZAT

Śakuntalā elmondta Duṣmanta Mahārājának, hogy bár ő maga sohasem látta vagy ismerte apját és anyját, Kaṇva Muni tudott mindent róla, és tőle hallotta, hogy ő Viśvāmitra leánya, anyja pedig Menakā, aki az erdőben hagyta őt.