HU/SB 4.24.16
16. VERS
- vidura uvāca
- pracetasāṁ giritreṇa
- yathāsīt pathi saṅgamaḥ
- yad utāha haraḥ prītas
- tan no brahman vadārthavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viduraḥ uvāca—Vidura kérdezte; pracetasām—minden Pracetānak; giritreṇa—az Úr Śiva által; yathā—éppúgy, mint; āsīt—volt; pathi—az úton; saṅgamaḥ—találkozva; yat—amelyik; uta āha—mondta; haraḥ—az Úr Śiva; prītaḥ—mivel elégedett volt; tat—az; naḥ—nekünk; brahman—ó, nagy brāhmaṇa; vada—beszél; artha-vat—világos jelentéssel.
FORDÍTÁS
Vidura így kérdezte Maitreyát: Kedves brāhmaṇám, miért találkoztak a Pracetāk útközben az Úr Śivával? Kérlek, mondd el, hogyan történt a találkozás, hogyan tették az Úr Śivát oly elégedetté, és miképp tanította őket! Az ilyen beszélgetések minden bizonnyal nagyon fontosak, ezért arra kérlek, légy kegyes hozzám, s mondd el nekem ezeket!
MAGYARÁZAT
Ha egy bhakta és az Úr, vagy az emelkedett bhakták között fontos beszélgetés zajlik le, az embernek kíváncsinak kell lennie rá. A naimiṣāraṇyai találkozón, ahol Sūta Gosvāmī elbeszélte a Śrīmad-Bhāgavatamot a nagy szenteknek, a szentek őt is megkérdezték a Parīkṣit Mahārāja és Śukadeva Gosvāmī között lezajlott beszélgetésekről, mert úgy gondolták, hogy ezek éppolyan fontosak, mint az Úr Kṛṣṇa és Arjuna beszélgetései. Ahogy még manapság is mindenki vágyik rá, hogy a tökéletes megvilágosodás érdekében megismerje a Bhagavad-gītāt, úgy Vidura is szeretett volna az Úr Śiva és a Pracetāk közötti beszélgetésről hallani a nagy szenttől, Maitreyától.