HU/SB 7.9.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-nārada uvāca
evaṁ surādayaḥ sarve
brahma-rudra-puraḥ sarāḥ
nopaitum aśakan manyu-
saṁrambhaṁ sudurāsadam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-nārada uvāca—Nārada Muni, a nagy, szent bölcs mondta; evam—így; sura-ādayaḥ—a félistenek csoportjai; sarve—mind; brahma-rudra-puraḥ sarāḥ—akiket az Úr Brahmā és az Úr Śiva képviseltek; na—nem; upaitum—az Úr elé állni; aśakan—képes; manyu-saṁrambham—nagyon dühös hangulatban; su-durāsadam—rendkívül nehéz megközelíteni (az Úr Nṛsiṁhadeva).


FORDÍTÁS

A nagy szent, Nārada Muni így folytatta: A félistenek, akiket az Úr Brahmā, az Úr Śiva és más nagy személyiségek vezettek, nem mertek az Úr elé lépni, mert az Úr végtelenül dühös volt.


MAGYARÁZAT

Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura a Prema-bhakti-candrikāban így énekel: ‘krodha’ bhakta-dveṣi-jane, a dühöt arra kell használni, hogy megbüntessük a démonokat, akik irigyek a bhaktákra. A kāmának, krodhának, lobhának, mohának, madának és mātsaryának    —    azaz a kéjnek, a dühnek, a mohóságnak, az illúziónak, a büszkeségnek és az irigységnek    —    mind megvan a megfelelő haszna az Istenség Legfelsőbb Személyisége és bhaktái számára. Az Úr bhaktái nem tűrik el, ha az Urat vagy bhaktáit gyalázzák, és az Úr sem nézi el, ha a bhaktát sértegetik. Az Úr Nṛsiṁhadeva olyan dühös volt, hogy még a nagy félistenek, az Úr Brahmā és az Úr Śiva, sőt a szerencse istennője    —    aki az Úr állandó társa    —    sem tudták kiengesztelni Őt még azután sem, hogy imák sorával magasztalták. Senki sem tudta csillapítani az Úr dühét, mivel azonban az Úr ki akarta mutatni szeretetét Prahlāda Mahārāja iránt, a félistenek s a többiek, akik az Úr előtt álltak, Prahlāda Mahārāját tolták előre, hogy megbékítse az Urat.