View source for HU/Prabhupada 0404 - Fogadd el a Krisna-tudat kardját, és próbáld hittel hallgatni

<!-- BEGIN CATEGORY LIST -->
[[Category:1080 Hungarian Pages with Videos]]
[[Category:Prabhupada 0404 - in all Languages]]
[[Category:HU-Quotes - 1972]]
[[Category:HU-Quotes - Lectures, Srimad-Bhagavatam]]
[[Category:HU-Quotes - in USA]]
[[Category:HU-Quotes - in USA, Los Angeles]]
[[Category:Hallás útján kapjuk meg a tudást - videók]]
[[Category:Megszabadulni a materializmustól - videók]]
[[Category:Jelenetek Srīla Prabhupāda életéből - videók]]
[[Category:Az odaadó szolgálat - videók]]
[[Category:A Kṛṣṇa-tudat terjesztése - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0403 - Magyarázat a Vibhavari Sesához|0403|HU/Prabhupada 0405 - A démonok nem értik meg, hogy Isten személy. Ez démonikus gondolkodás.|0405}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
'''<big>[[Vaniquotes:You have to take this sword of Krsna consciousness. Then you become free. The knot is cut by this sword. Now how we can get this sword? That process is described here that you simply, with faith, you try to hear|Original Vaniquotes page in English]]</big>'''
</div>
----
<!-- END ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->

<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|pkZ-zyikQfo|Fogadd el a Krisna-tudat kardját, és próbáld hittel hallgatni<br/>- Prabhupāda 0404}}
<!-- END VIDEO LINK -->

<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/720819SB.LA_clip2.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->

<!-- BEGIN VANISOURCE LINK -->
'''[[Vanisource:Lecture on SB 1.2.16 -- Los Angeles, August 19, 1972|Lecture on SB 1.2.16 -- Los Angeles, August 19, 1972]]'''
<!-- END VANISOURCE LINK -->

<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
Tehát śuśrūṣoḥ, śuśrūṣoḥ śraddhadhānasya ([[HU/SB 1.2.16|SB 1.2.16]]). Azok, akik hittel hallanak, śraddhadhāna… Ādau śraddhā. Hit nélkül nem érhetsz el fejlődést. Ez a lelki élet kezdete. Ādau śraddhā. „Ó, itt tevékenykednek a Kṛṣṇa-tudatú hívők. Ez nagyon jó. Szépen beszélnek.” Az emberek dicsérik a tevékenységeinket. Ha megtartjuk a minőséget, az emberek értékelni fogják. Ezt úgy hívják: śraddhā. Ezt az elismerést úgy nevezik: śraddhā, śraddhadhānasya. Még ha valaki nem is csatlakozik, de azt mondja: „Ó, ez nagyon szép, ez nagyon… Ezek jó emberek.” Néha az újságok azt írják: „Ezek a Kṛṣṇa-tudatú emberek nagyon kedvesek. Lehetnének még többen.” Ezt mondják. Az efféle elismerés emeli az adott személyt. Még ha nem is hall, nem is jön, csak egyszerűen azt mondja: „Ez nagyon jó. Igen.” Mint, ahogy a kisgyerekek, kisbabák, ők is értékelik, próbálnak felállni a karatallal. Értékelik. Már az életük kezdetétől fogva értékelik. „Ez jó.” Tudja vagy nincs tisztában vele, nem számít. Csak azzal, hogy értékeli, kapcsolatba kerül a lelki élettel. Ez annyira szép. Śraddhā. Ha nem ellenkezik, hanem csak elismeri: „Ó, olyan jól csinálják…” Tehát, fejlődni a lelki életben azt jelenti, hogy fejlődni az elismerésben. Ennyi az egész. De az elismerésnek is vannak szintjei. 

Tehát, śuśrūṣoḥ śraddhadhānasya vāsudeva-kathā-ruciḥ. Ez a vers elmagyarázza: yad anudhyāsinā yuktāḥ. Az embernek el kell foglalnia magát, állandó gondolatokkal. Ez a kard. Ragadd meg a Kṛṣṇa-tudat e kardját. Akkor szabaddá válsz. Ez a kard szétvágja a csomót. Szóval… Hogyan jutunk hozzá ehhez a kardhoz? Arról a folyamatról van itt szó, hogy egyszerűen hittel próbálj hallani. Akkor megkapod a kardot. Ennyi az egész. Ez a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom valóban terjed. Egymásután kapjuk a kardokat, pusztán a hallás útján. New Yorkban indítottam útjára ezt a mozgalmat. Mindannyian tudjátok. A valóságban egyetlenegy kardom sem volt. Csakúgy, mint néhány vallásos rendszerben, az egyik kézben a szentírást tartják, míg a másikban a kardot: „Vagy elfogadod ezt a szentírást, vagy levágjuk a fejed.” Ez is prédikálás. Nekem is volt kardom, de nem ilyen kard. Ez a kard – esélyt adni az embereknek a hallásra. Ez minden. 

Vāsudeva-kathā-ruciḥ. Amint megkapja valaki a ruciḥ-t… Ruciḥ. Ruciḥ azt jelenti: íz. „Ó, itt Kṛṣṇáról beszélnek, nagyon jó. Hadd halljam és is.” Azonnal megkapod a kardot. Már a kezedben is van. Vāsudeva-kathā-ruciḥ. De kitől jön a ruciḥ? Ez az íz? Mert, ahogy már annyiszor kifejtettem, az íz olyan, mint a kandiscukor. Mindenki tudja, hogy nagyon édes, de, ha olyan embernek adsz belőle, aki sárgaságban szenved, keserűnek fogja érezni. Mindenki tudja, hogy a kandiscukor édes, de az adott ember, aki ebben a betegségben, a sárgaságban szenved, a kandiscukrot nagyon keserűnek fogja érezni. Ezt mindenki tudja. Ez tény. 

Tehát a ruciḥ-t, a hallásból származó ízt, vāsudeva-kathā, kṛṣṇa-kathā, az anyagi betegségben szenvedő ember nem képes megízlelni. Ezt a ruciḥ-t, ezt az ízt. Ahhoz, hogy megkapjuk ezt az ízt, a következő dolgokat kell tenni. Miket is? Az első dolog az elismerés: „Ó, ez nagyon szép.” Ādau śraddhā, śraddadhāna. Szóval, śraddhā, az elismerés a kezdet. Azután a sādhu-saṅga ([[Vanisource:CC Madhya 22.83|CC Madhya 22.83]]). Majd lehet variálni: „Rendben, ezek az emberek Kṛṣṇáról beszélgetnek és énekelnek. Odamegyek hozzájuk, többet szeretnék hallani.” Ez a sādhu-saṅga. A bhakták, társuljanak velük. Ez a második lépcső. A harmadik lépcső a bhajana-kriyā. Amikor valaki szépen társul, akkor érezni fogja: „Miért ne legyek tanítvány?” Mindig kapunk felkérést: „Prabhupāda, ha lennél olyan kedves, fogadj el tanítványodnak.” Ez a bhajana-kriyā kezdete. Bhajana-kriyā azt jelenti, hogy az ember az Úr szolgálatával foglalja el magát. Ez a harmadik fejlődési szakasz.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->